Mikor hull a pelyhes?

2021. október. 25 23:01

A hó kialakulásához három összetevő szükséges: a fagypont alatti hőmérséklet, csapadékképződéhez szükséges magok (aeroszolok) és vízgőz a levegőben.

Felhők akkor keletkeznek, amikor a vízgőz, amely egy láthatatlan gáz, lecsapódik és folyékony vízcseppekké vagy jégkristályokká alakul. Ehhez a vízgőznek az úgynevezett kondenzációs magokon kell kicsapódnia. Amikor a vízgőz a légkörben közvetlenül jéggé kondenzálódik, megkerülve a folyékony fázist, a keletkező formát helyesen hókristálynak nevezzük.

A „hópehely” szó egy általánosabb meteorológiai kifejezés, amelyet a téli csapadék különböző típusainak leírására használnak. A hópelyhek állhatnak egyedi hókristályokból, vagy akár összetapadt hópelyhekből, melyek lenge, pufók formában hullnak a földre. A 0 °C-nál kissé melegebb nedves levegőn leereszkedő hópelyhek megolvadnak a szélükön, és összeragadva nagy pelyheket képeznek.

Bár az általános elmélet jól ismert, a légköri hókristályok kialakulása továbbra is nagyrészt ismeretlen folyamat.

A vékony, lapos, csillag-dendrit hókristályok szinte mindig −15 °C körül képződnek. A karcsú, oszlopos és tűszerű kristályok csak akkor jelennek meg, ha a hőmérséklet -5 °C-hoz közelít. Összetett hókristály típusok, akkor alakulnak ki, amikor a hőmérsékleti feltételek a kristály fejlődésével változnak. Nem számít a talaj felszínének hőmérséklete, a hópehely alakja a felhő fizikai körülményeitől függ.

Kép forrása: https://www.researchgate.net/

Nem minden téli szélsőséges időjárási esemény során hull kizárólag hó. A téli vihar olyan időjárási esemény, ahol a csapadék elsősorban hó, ónos eső vagy fagyott eső. A téli viharok gyakran erős széllel és fagypont alatti hőmérséklettel párosulva veszélyesek lehetnek.

 

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás