Nem megy a munka, fogja az időjárásra!

Az emberek egy jelentős része a nagy melegben könnyen elfárad, lankad a figyelme és csökken a munkateljesítménye. Ilyenkor az emberek sokkal zaklatottabbak, sokkal lassabban dolgoznak. Hosszabb ebédszünetet tartanak, ha tehetik. Továbbá természetes, hogy a projektek munkaideje megnő, mivel a résztvevők nagy része nyaral. Így nehezebb mozgósítani a forrásokat, vagy az embereket, mikor távol vannak.

Klímakamrás laboratóriumi kutatásokban a jó idő megakadályozta a termelékenységet, míg kedvezőtlen időjárási körülmények között a dolgozók jól fókuszáltak maradtak. Napos időben a dolgozók zaklatottabbak, mivel a szabadban töltött idő több kellemes lehetőséggel kecsegtet, mint a munkahely.
Az iskolás évekből származik ez a lelelkesedés, mikor a nyári szünetben buzgón vakációztunk.

A napok hosszabbak, több társasági programot lehet szervezni. Több szabadidő jut szórakozásra, pihenésre, kikapcsolódásra.

Néhányan azonban úgy gondolják a kutatók közül, hogy a meleg nincs hatással a munkateljesítményre.
Ha valaki túl sokáig marad ki, hogy élvezze a szabadidőt, vagy fekszik kint a medenceparton, lehet, hogy a következő nap egy kicsit nyomottabb lesz.

Nem a magas hőmérsékletet kell okolni az emberek fáradékonyságáért, hanem a vakáció üzemmódot, ami az emberek fejében bekapcsol a nyári hónapok alatt.

Azok a munkáltatók, akik három napos hétvégét (szombat-vasárnap-hétfő) engedélyeznek az alkalmazottaiknak, sokkal nagyobb termelékenységre számíthatnak, mint azok, akik pénteken korábban elengedik a dolgozóikat.
Az emberek 55 %-a júliusban, a maradékuk inkább augusztusban megy el szabadságra.

A legpihentetőbb a nyaralás, ha a dolgozó nem nézi meg az e-mailjeit, és teljesen elvonul a munka felelősségétől és terheitől.