A világ legnagyobb jéghegye szakadt le az Antarktiszról

A jéghegy azért kapta az A-76 nevet, mivel az Antarktisz A szektorában szakadt le.

A jéghegy kialakulási eseményeket leválásnak (calving=ellés, fialás) nevezik. Az ellés a jég mechanikai letörését jelenti a gleccser széléről. Az ellés leggyakrabban akkor fordul elő, amikor a gleccser széle beér a vízbe.

Az alábbiakban látható egy kép, amely az ellés egyszerűsített példáját mutatja. Ahogy a gleccser széle az óceánba vagy egy tóba kerül, instabillá válik, mivel már nem tartja meg szilárd talaj. Egy nagy jégdarab letörhet, lebegő jégtömeget (jéghegyet) hozva létre.

Az alábbi műholdképen a Ronne-selfjég széle látható május elején, már látható egy nagy repedés, amely nyugatról keletre húzódik. Ez a töréspont, ahol a jéghegy leválik a jégtömbről.

Néhány nappal később a repedés kiszélesedett, és a keleti oldalon elkezdett leszakadni a jégtömeg. Ezzel az egész jégtömb levált és megszületett a világ legnagyobb jéghegye.

Ez az ujj alakú jégtömb körülbelül 170 kilométer hosszú és körülbelül 25 kilométer széles. A 4320 négyzetkilométeres (1660 négyzetmérföld) jéghegyet az Antarktiszi “A” kvadránsról nevezték el A-76-nak, amely jelenleg a világ legnagyobb jéghegye.

Az A-76 teljesen levált a következő napokban, és szabadon lebegő jégtömeggé vált. Az alábbi képen a jéghegy teljesen levált a jégtakaróról, és a Weddell-tengerben úszik.

Noha az A-76 valóban nagy, csak körülbelül egyharmada a történelem legnagyobb jéghegyének. Ez a rekord egy B-15 nevű jéghegyhez köthető, amely 21 évvel ezelőtt szakadt le az antarktiszi Ross-selfjégről. Az Iceberg B-15 felszíne körülbelül 11 000 négyzetkilométer (4200 négyzetmérföld) volt, nagyobb, mint Jamaica egész szigete.

Az alábbi képen a rekorder B-15 jéghegy látható, amint az 2000 áprilisában szakadt le.

Nem ritka, hogy egy ilyen nagy jéghegy szakadjon le. A jégtáblák leszakadása természetes módon történik meg, ahogy a jégtáblák a nyílt vizek felé haladnak, instabillá válnak a szélső felükön. Az A-76-os és a B-15-ös jéghegyek is csak részei a jégtáblák természetes körforgásának.

A tudósok azonban azt jelezték, hogy az éghajlatváltozás aggasztó változásokat okoz az egész Antarktisz térségében. A globális felmelegedés felgyorsíthatja a jégtakaró visszahúzódását, így hamarabb instabillá válik, és könnyebben letörhetnek belőle jéghegyek, mint korábban. Ez hatással van az antarktiszi jégtakarók olvadására is, ami hatással van a globális tengerszintre.

Mivel a selfjég, amelyről az A-76 származik, már lebegett a vízen, ez az esemény nem fogja közvetlenül befolyásolni a globális tengerszintet. A globális tengerszint emelkedés fő problémája a kontinentális jégtakaróról leszakadó jég, amely a szárazföldről az óceánokba kerül, és bizonyos mennyiségű vizet kiszorít.