1200 éve nem látott aszály pusztít Amerikában

A tudósok szerint az Egyesült Államok nyugati részét 20 éve sújtó aszály legalább 1200 éve nem fordult elő. A kevés csapadék és a magas hőmérséklet miatt 2021-ben különösen nagy szárazság volt.

Észak-Amerika két legnagyobb víztározója, a Mead-tó és a Colorado-folyó Powell-tava tavaly nyáron érte el az elmúlt több, mint egy évszázadban a legalacsonyabb vízállását. Ezek biztosítják az Egyesült Államok néhány legnagyobb városának, köztük Los Angelesnek és Las Vegasnak a vízellátását.  Egyes helyeken már az ivóvizet is palackozva importálják.

A kutatás azt is feltárta, hogy 75 százalék esély van arra, hogy a száraz időszak 2030-ig folytatódjon.

A probléma orvoslásához több évnyi nedves időjárásra lenne szükség. Rendkívül valószínűtlen, hogy ez a szárazság egyetlen nedves év alatt véget érhetne.

Az emberek által okozott globális felmelegedés tovább rontja a problémát

A szakértők szerint 2000 óta az ember okozta klímaváltozás felelős a száraz időszak erősödésének több, mint 40 százalékáért.

Noha a számítógépes modellek kimutatták, hogy klímaváltozás nélkül is száraz lenne ez az időszak, de a probléma nem lenne ilyen hosszan tartó vagy kiterjedt. A légkörben növekvő mennyiségű üvegházhatású gázok felmelegítik Földünket, ami fokozza a párolgást és megzavarja az időjárást.

Az  elmúlt 22 év valószínűleg még éghajlatváltozás nélkül is az elmúlt 300 év legszárazabb időszaka lett volna.

A globális hőmérséklet emelkedése nagyobb párolgáshoz vezet, ami kiszárítja a talajt és a növényzetet. 2000 és 2021 között a régió hőmérséklete közel egy fokkal volt magasabb az előző 50 év átlagánál.

Nem csak a Kaliforniához hasonló államok tapasztalják a globális felmelegedés szárító hatásait a világon. Akár hárommilliárd ember is szenvedhet majd a krónikus vízhiánytól, ha a világ 2 Celsius-fokkal meghaladja a hőmérséklet iparosodás előtti szintjét – derül ki az IPCC éghajlati hatásokról szóló közelgő jelentésének tervezetéből.