Ki az a Mikulás és honnan származik?

2022. december. 26 12:30

Eljött az idő, amikor a világ Jézus Krisztus születését ünnepli. Ezúttal azonban nem Jézus, hanem a Mikulás történetének jártunk utána.

A Mikulás nem igazi személy, azonban részben olyan embereken alapul, akik éltek… és néhány mitológiából származó alakon is.

A Mikulás elsődleges inspirációja Odin volt. Akik 2011-ben nézték a Thor című hollywoodi filmet, emlékezhetnek arra, hogy Sir Anthony Hopkins egy ilyen nevű karaktert alakított. Odin (vagy Woden vagy Wotan) az istenek királya a germán és skandináv mitológiában, mint Lord Indra a hindu mitológiában. (A „skandináv” az ókori Norvégiára, Svédországra és Dániára vonatkozik.)

Odint hosszú szakállal ábrázolják. A skandináv mítoszban az isteneket vezeti, amíg meg nem öli a hatalmas farkas, Fenrir. Ragnarok napján ölték meg, ami egy korszak végét és egy új kezdetét jelenti. Megújítás. Újjászületés. Ez olyasmi, mint a hindu „pralay”.

Hogyan kapcsolódik Odin legendája a karácsonyhoz? Európában egykor számos törzs élt. Köztük voltak a germán népek is, amelyek kulcsszerepet játszottak a Római Birodalom összeomlásában. Azonban hamarosan átvették a Birodalom egyetlen legnagyobb vívmányát: a keresztény hitet.

Mielőtt kereszténnyé vált volna, sok germán törzs, különösen a skandináv északiak, úgynevezett „pogány” ünnepet ünnepeltek. A közösség minden évben a tél közepe táján, vagy a téli napforduló kezdetekor, a tél leghosszabb éjszakáján összegyűlt templomaikban. Ide gabonát, sört és áldozati állatokat hoztak. Az állatokat Odin nevében feláldozták, húsukat pedig sörrel együtt fogyasztották el. Imádkoztak a békéért és a jó termésért is.

Európa és Skandinávia keresztényesítése hosszú folyamat volt. Sok területen a nem keresztény, pogány szokások még azután is fennmaradtak, hogy az emberek keresztények lettek. Sok területen a pogány szokásokat valójában kereszténynek nevezték el, hogy vonzóvá tegye a megtérőket.

Így például a Yule pogány ünnepét karácsonyként ünnepelték. És a Yule-ban imádott isten, Odin lett a Mikulás első prototípusa. A történet azonban nem ér véget Odinnal.

 

Volt egy másik inspiráció is a Mikulás létrejöttéhez: Szent Miklós, a mai Törökország területén élő Myra görög keresztény püspöke volt. Szent Miklós közismerten kedves volt mindenkivel, különösen a gyerekekkel. A legenda szerint titokban hagyott ajándékokat gyerekeknek. Ismerősen hangzik?

Szent Miklós hamarosan legendás alakká fejlődött Európa különböző országaiban. Angliában például ő volt a Mikulás. Hollandiában pedig Sinterklaas-nak nevezték.

A hollandok 1624-ben alapították Új-Amszterdam gyarmatát. Új-Hollandia nagyobb gyarmatának része volt Észak-Amerika keleti partján. Negyven évvel később, 1664-ben az angolok elfoglalták Új-Amszterdamot, valamint Új-Hollandiát, és átnevezték New York-ra. A holland telepesek elhozták kultúrájukat Új-Hollandiába, beleértve Sinterklaas vagy Szent Miklós legendáját. A szokás azonban egy időre feledésbe merült, egészen 1812-ig.

1812-ben Washington Irving, a Rip Van Winkle és a The Legend of Sleepy Hollow szerzője kiadta New York története című könyvét. Irving munkája újra felkeltette az érdeklődést Sinterklaas iránt, de ezúttal már angol-amerikai jelleget adott neki. Egy másik személy, aki a Mikulás modern képét formálta, Thomas Nast politikai karikaturista volt.

Az azóta eltelt években a Mikulás figurája újból és újból megtestesült, amelyet megerősítettek a népszerű médiacsatornákon keresztül. Mivel a 20. század nagy részében az Egyesült Államok volt a világ meghatározó hatalma, most már mindannyian izgatottan várjuk, hogy a Mikulás minden évben lejöjjön a kéményen.

A Mikulás-történet más tanulságokat is tartogat mindannyiunk számára. A Mikulás lakhelyén mindenhol érintetlen, szinte makulátlan hó van. Vannak rénszarvas vontatta szánok. Az ábrázolt égbolt tiszta kék, tele van szikrázó csillagokkal.

De mi az a valóság, ami az arcunkba néz? Az ipari forradalom 1750-es kezdete óta az emberiség saját sírját ásta. A „haladás” és a „fejlődés” telhetetlen törekvése során erdőket vágtunk ki, irtottunk ki a vadon élő állatokat, vegyszerekkel és műanyagokkal mérgeztük meg földünket, folyóinkat és óceánjainkat. Az éghajlatváltozás menthetetlenül követte a folyamatokat. A hó, amelyet a Mikulás tapos, a legtöbb helyről eltűnt, ahogy a gleccserek is elolvadnak; sok helyen fekete koromrétegnek lehetünk tanúi a havon – a fosszilis tüzelőanyagok szakadatlan égetésének eredményeként.

Napjainkban a világ minden részén egyre gyakrabban fordulnak elő halálos hurrikánok, ciklonok és tájfunok. Savas eső esik, szmog és köd van. Hosszú nyarakat és rövid teleket tapasztalhatunk. Ha ez a helyzet folytatódik, mi lesz többek között a Mikulás-történettel?

Egyrészt nem lesz hó és jég, amikor meglátogat minket. Nem lesz hideg. A derült eget szmogos, piszkosszürke felhőzet váltja fel. Lehet, hogy rénszarvas sem marad, különösen Rudolf?!

Nem tudjuk, van-e még idő hátra. De próbálkoznunk kell tovább, csökkenthetjük kapzsiságunkat. Leállíthatjuk a levegő, a víz és a föld szennyezését – hogy gyermekeinknek ne kelljen elveszíteniük gyönyörű életük egyik legkedvesebb fantáziáját és képét: a Mikulást a hófödte tájon.

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás