Gyakrabban találkozhatunk a jövőben ciklonbombákkal

A ciklonbomba egy közepes szélességi körön fellépő vihar, amelyet a hideg sarkvidéki levegő és a szubtrópusi régiók feletti meleg levegő találkozása táplál. Az Észak-Amerikában tomboló Elliot nevű vihar már több, mint 50 ember életét követelte, és körülbelül 250 millió embert érintett az Egyesült Államokban és Kanadában.

Elliot rekord mennyiségű havat, csapadékot és szelet okozott számos régióban, szerte az Egyesült Államokban és Kanadában, több mint 3000 kilométer széles területen. December 23-án a New York állambeli Buffalo városában 57 centiméternyi friss havat regisztráltak. Ez közel kétszerese volt az 1976-os napi 32 centiméteres korábbi havazás rekordnak.

A vihar a Sziklás-hegység közelében keletkezett, december 21-én. Gyorsan felerősödött, 24 órán belül 24 millibaros nyomáseséssel, és bombaciklonná alakult. A gyors felerősödést az alacsony nyomású rendszerben és az Északi-sarkvidékről érkező hideg levegő betörése okozta. Bombaciklon kialakulása meglehetősen ritka a szárazföld felett, jellemzően az óceánok páradús felszíne felett jönnek létre. Az északi-sarkvidéket átszelő, hullámzó sarki örvény vagy más néven polárfront hozta a hideg levegőt annyira délre. A sarki örvény hullámzása általában a téli hónapokban a legerősebb.

Az Északi-sarkvidék sokkal gyorsabban melegszik fel, mint a világ többi része. Ez az albedó-effektusnak nevezett pozitív visszacsatolású klímamechanizmusnak köszönhető. Amíg jég takarja a sarkvidéket, a napsugarak nagy részét visszajuttatja a légkörbe, viszont amikor a jég egyre nagyobb területen elolvad a tenger sötét felszíne már elnyeli a sugárzást, ezáltal a sarkvidéken még erősebb felmelegedést hoz létre. Ez a hatás gyengíti a sarki örvényt, amely sokkal jobban hullámzik, mint korábban. Ezáltal a szubtrópusi meleg légtömeg akár a sarkvidékig, míg a sarkvidéki levegő a trópusokig nyomulhat, ezáltal előidézve a mindannyiunk által tapasztalt szélsőséges időjárási körülményeket. Ez a változás kedvezőbb feltételeket teremt a bombaciklonok kialakulásához, és ebből fakadóan viharos időjárási körülményekhez az északi féltekén.

Ahogy a Föld tovább melegszik az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok miatt, az ilyen események a közeljövőben sokkal gyakoribbá válhatnak, ami az éghajlatváltozás számos hatása közül az egyik.