A mérések kezdete óta nem volt ilyen kevés jég az Antarktiszon

2023. január. 07 11:46

December végén az Antarktiszt körül ölelő tengeri jégtakaró rekord alacsony szintre csökkent, amely az elmúlt évtized adatait tekintve nem is olyan meglepő eredmény.

A tengeri jég menniysége az egyik leginkább meghatározó tényező a sarki éghajlati rendszer szempontjából. Ez az oka annak, hogy az elmúlt években a tudományos kutatások kiemelt fókuszába került. A tengeri jég csökkenése az északi sarkvidéken aggasztó mértéket öltött, amely felerősíti az északi félteke felmelegedését. Az Antarktiszon ezzel szemben az elmúlt 40 évben inkább lassú növekedést figyeltek meg, azonban az utóbbi hét évben valami nagyon megváltozott.

Térkép forrása: climatebook

Az Antarktiszon óceánok veszik körül a Föld leghidegebb kontinensét. Az Északi-sarkvidéken, a Föld leghidegebb és legkisebb óceánját Eurázsia, Észak-Amerika, Grönland és Izland szárazföldi területei övezik (kép alább).

Ezek a szárazföldi és vízi elrendezésbeli különbségek hozzájárulnak az egyes poláris régiók éghajlati különbségeihez, főként az óceáni és légköri keringési minták különbözősége miatt. Ez a két szempont döntő fontosságú a tengeri jég evolúciója szempontjából.

Az antarktiszi tengeri jég a tetőpontját általában szeptemberben vagy októberben, a minimumát pedig februárban éri el. Néhol a tengeri jég nyáron teljesen elolvad. Ez a két alábbi, 2021-ben készült térkép példát mutat arra, hogy az antarktiszi tengeri jég jellemzően az éves minimum és maximum között változik.

Az Antarktisz körüli hideg vizek télen gyors tengeri jégképződést tesznek lehetővé. Legnagyobb kiterjedésekor, szeptemberben a tengeri jégtakaró általában 18-19 millió négyzetkilométer között mozog.

Nyáron, általában februárban, körülbelül 3 millió négyzetkilométerre zsugorodik. Ez sokkal nagyobb ingadozást jelent, mint az Északi-sarkvidéken, ahol a kontinensek elrendeződése a jég hosszabb ideig tartó megtartását segíti elő.

Sőt, ellentétben az Északi-sarkvidékkel, ahol az átlagos tengeri jégfelület körülbelül 4 %-kal csökken évtizedenként, az antarktiszi tengeri jég átlagos területe évtizedenként körülbelül 1,7 %-kal nő. A műholdas megfigyelések 1978 óta folyamatosan történnek.

Az, hogy ez a növekedés jelentős változás jele-e, még mindig bizonytalan, mivel a jég kiterjedése évente jelentősen változik az Antarktiszon. 2012 és 2014 között három egymást követő szeptemberben a műholdak új rekordmagasságokat figyeltek meg a téli tengeri jég kiterjedésében. Ezek a csúcsok akkor következtek be, amikor az Északi-sarkvidéken rekord mélypontok voltak.

Térképek forrása: severe-weather.eu

A műhold alapú megfigyelések az 1970-es évek végén kezdődtek, és azt mutatják, hogy gyors változások mennek végbe az Északi-sarkon. Itt a jégtakaró jelentős mértékben csökkent. Ezzel szemben a déli féltekén a hosszú távú tengeri jég kiterjedése lassan nőtt, bár kisebb mértékben, mint az északi sarkvidéki csökkenés.

Az éves tendencia nagyon hasonló a decemberi megfigyelésekhez. Az alábbi képen azt láthatjuk, hogy decemberben az Északi-sark évente átlagosan 41 ezer négyzetkilométert veszít. Az antarktiszi jég decemberi trendje nagyon gyenge, évente 4 ezer négyzetkilométerrel nő, ami tízévente 0,4 %-os területnövekedést jelent.

Az Antarktisz-tengeri jégterület jelenleg 580.000 négyzetkilométerrel alacsonyabb , mint a december végi rekord alacsony szint. Az NSIDC szerint december 20-án 4,17 millió négyzetkilométer volt, néhány nappal ezelőtt pedig már csak 3,28 millió négyzetkilométer.

Az alábbi képen az antarktiszi tengeri jég jelenlegi kiterjedését láthatjuk (kék vonal). A szürke vonal az 1981-től 2010-ig terjedő időszak átlagos kiterjedését jelzi a megjelenített napon. A grafikon összehasonlításképpen egy zöld vonalat is tartalmaz az egy évvel korábbi, 2021-2022-es szezon értékeivel.

Míg a tengeri jég általános kiterjedése az 1970-es évek vége óta csak kis mértékben nőtt, a növekedés üteme 2000-ben gyorsulni kezdett, és a jég kiterjedése 2014-ben rekordmagasságot ért el. Ekkor azonban váratlan történt. A következő három évben drasztikusan csökkent, és 2017-ben elérte a rekord mélypontot.

Ezek alapján nagyon nehéz megítélni, hogy pontosan mi fog történni az Antarktisz körüli tengeri jégmezővel. Az viszont szembetűnő, hogy az elmúlt évtizedben soha nem látott mértékű kilengések történtek, ez pedig azt mutatja, hogy az északi sarkvidékhez hasonlóan az Antarktisz körüli tengeri jégmező is elveszítette stabilitását, állapota bizonytalanná vált.

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Kettősfronthatás

Mediterrán ciklon hoz változékony időjárást és havat. Ezért sokaknál kialakulhat fejfájás és ízületi fájdalom, vérnyomás ingadozás.

A légnyomás emelkedik.