Az éghajlatváltozás súlyos konfliktust szít a Csád-tó medencéjében

Egy humanitárius szervezet jelentése rávilágított az éghajlatváltozás és a konfliktusok közötti veszélyes kapcsolatra olyan országokban, mint Kamerun, Csád, Niger és Nigéria a Csád-tó medencéjében.

A kedvezőtlen időjárás miatti zsugorodó természeti erőforrások fokozzák a feszültségeket a közösségekben – áll a Refugees International 2023. január 19-én közzétett jelentésében. Körülbelül 3 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, és további 11 millió ember szorul humanitárius segítségre. A nemzetközi szereplők és a regionális kormányok figyelmen kívül hagyták az éghajlatváltozás, a közösségi erőszak és a polgári lakosság kényszerű kitelepítése közötti kölcsönhatást.

Az emberi jogi szervezet felkérést tett közzé, hogy legyen központi megbeszélés a Csád-tó régiójáról 2023. január 23-24-én Niger fővárosában, Niameyben rendezett magas szintű nemzetközi konferencián. A Csád-tó medencéjének válságára adott nemzetközi válaszok elsősorban csak a fegyveres csoportok jelenlétére összpontosítottak az elmúlt években.

A jelentés szerint a tó évek óta támogatja az ivóvíz ellátást, az öntözést, a halászatot, az állattenyésztést és a gazdasági tevékenységet a régióban, több mint 30 millió ember számára. Ez létfontosságú a világ egyik legszegényebb országában élő őslakosok, pásztorok és gazdálkodó közösségek számára.

Az  éghajlatváltozás azonban hatalmas környezeti és humanitárius válságot szült a régióban.

A Csád-tó medencéjének régiójában mind a négy ország humanitárius intézkedései évről évre alulfinanszírozottak. 2022 végére az egyes országok humanitárius felhívásai csak a segélyszervezetek segítségnyújtásához szükséges finanszírozás 42-59 százalékát kapták meg.

A Csád-tó a Száhel övezetben található, a Szaharától délre fekvő hatalmas félszáraz régióban. Főleg a Chari-folyó táplálja a Lagone mellékágon keresztül, amely korábban a víz 90 százalékát adta. A terület különösen érzékeny az aszályra, és a tó mérete drámaian ingadozott a hosszan tartó száraz időszakok során. Ahogy a tó zsugorodik, a közösségek között fokozódik a verseny a fogyatkozó erőforrásokért.

Az elmúlt évtizedekben fokozódott a verseny a földért, a vízért és az élelemért – ami a közösségek közötti harcok és kitelepítések felfutásához vezetett.

A Chari-folyón keresztül a tóba torkolló Logone-folyó partja mentén fekvő Logone Birni városa 2021 közepén erőszakos cselekmények volt tanúja, amikor a feszültségek kiéleződtek a halászó, a gazdálkodó és a pásztorkodó közösségek között. Az ellenségeskedés miatt becslések szerint 60 000 kameruni keresett menedéket a szomszédos Csádban. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült kameruniak közül sokan azt mondták, hogy ezek a feszültségek az éghajlatváltozás súlyosbodó következményeihez kapcsolódnak. A jelentés szerint a csádi és kameruni hatóságoknak nem sikerült hatékonyan megoldaniuk az ilyen típusú összecsapásokat. Még ennél is rosszabb, hogy aktívan hozzájárulnak a régió erőszakához.

Emellett a Csád-tó medencéjében élők erőszakot szenvednek el a Boko Haram által elkövetett terrorcselekmények miatt, amely 2002 óta továbbra is a határ menti közösségek elleni rendszeres támadások élén áll.

A jelentés szerint a Kamerunban, Nigériában, Nigerben és Csádban uralkodó helyzet a nemzetközi terrorizmus terjedését és a helyi közösségek növekvő sebezhetőségét mutatja.

A tavat körülvevő négy ország népessége összesen 246 millió fő, amely az elmúlt néhány évtizedben jelentősen nőtt. Ez a tendencia várhatóan folytatódni fog, mivel a Csád-tó medencéjének lakossága valószínűleg megduplázódik a következő húsz évben.