Szimuláción a dinókat kipusztító aszteroida által keltett szökőár

66 millió évvel ezelőtt csapódott a Földbe az a becslések szerint legalább 10 kilométer széles aszteroida, mely a jelenleg leginkább elfogadott elmélet szerint közvetlen és közvetett hatásainak eredményeképp elsődlegesen felelős bolygónk akkori élővilágának, a dinoszauruszok, valamint az állat- és növényfajok csaknem háromnegyedének kipusztulásáért (tudományos megnevezése kréta-paleogén kihalási esemény).  Az ütközés keltette lökéshullámok globálisan földrengéseket okoztak és vulkánkitörésekhez vezettek, a visszahullott por és füst hosszú időre beborította a felszínt. A becsapódás során hatalmas mennyiségben került a légkörbe felizzott por, hamu és gőz, valamint kőzetekből származó gázok. Az atmoszférába kerülő, hatalmas mennyiségű por miatt jelentősen csökkent a felszínre érkező napfény mennyisége, mely az éghajlat megváltozását, lehűlést eredményezett.

A becsapódás hatalmas hullámokat gerjesztett, melynek méreteihez képest az emberiség történelmében valaha is feljegyzett cunamik mind eltörpülnek. A gigászi hullámok magassága partot éréskor akár az 1,6 – 4,5 kilométeres magasságot is elérhette. A NOAA két kutatólaboratóriumát (Pacific Marine Environmental Lab és a Geophysical Fluid Dynamics Lab) is magában foglaló, nemzetközi kutatócsoport numerikus modellezéssel, és a modelleredményeket verifikáló geológiai feljegyzések segítségével tanulmányozta az aszteroida által keltett szökőár globális hatásait. A munka eredményeképpen animáció készült a hullámok magasságára és terjedésére vonatkozóan, melyet az alábbi linken tekinthetünk meg.

Pillanatkép a szimulációból. A fekete foltok jelölik a szárazföldek helyzetét a becsapódás idején, hozzávetőleg 66 millió évvel ezelőtt. A kisfilm megtekinthető: NOAA Science On a Sphere