Az EU több száz milliárd euróval ösztönzi a zöld átállást

Az intézkedések célja a zöld iparágak támogatásának kiterjesztése, az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, valamint a zöld átálláshoz szükséges kritikus ásványi anyagok hazai kitermelésének és feldolgozásának növelése.

Az a cél, hogy 2030-ra az EU zöld technológiai igényeinek legalább 40 százalékát hazai gyártáson keresztül elégítse ki. Nyolc technológiát foglal magában a kitűzött stratégia:

• Napelemes fotovoltaikus és szoláris termikus technológiák
• A szárazföldi szélenergia és a tengeri megújuló energia
• Elemek és tárolás
• Hőszivattyúk és geotermikus energia
• Vízbontás és üzemanyagcellák
• Biogáz/biometán
• Szén-dioxid leválasztás és -tárolás (CCS)
• Elektromos hálózatok

A végső célja a stratégiának, hogy csökkentse a kritikus nyersanyagok behozatalától való függőséget azzal, hogy 2030-ra az EU éves felhasználásának legalább 10 százalékát tűzi ki kitermelésre, 40 százalékát feldolgozásra és 15 százalékát újrahasznosításra.

Azt is célul tűzi ki, hogy „az egyes stratégiai nyersanyagok Uniós éves fogyasztásának legfeljebb 65 százaléka a feldolgozás bármely releváns szakaszában egyetlen harmadik országból származzon”. Tehát a nyersanyag beszerzéseket is diverzifikálni kell, ezzel növelve az ellátásbiztonságot.

Ezek az intézkedések a fejlett gazdaságok azon tendenciájának részét képezik, amely a zöld gyártás, valamint a kritikus ásványbányászat és -feldolgozás Kína dominanciájának csökkentésére irányul.

A feladathoz mintegy 350 milliárd euró támogatást rendel hozzá az EU 10 év alatt, főként adójóváírások formájában a megújuló energiákra, az elektromos járművekre, az energiahatékony készülékekre, a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra, valamint a tiszta hidrogénre.

Megválaszolatlan marad az a kérdés, hogy az EU intézkedései milyen hatással lesznek a fejlődő világra. A zöld technológiákkal kapcsolatos innováció az EU befektetésein keresztül a világ többi részeire tovagyűrűző előnyökhöz vezethet.

Következetes politikai fellépésre van szükség annak érdekében, hogy a fejlődő országok profitálhassanak a zöld technológiából, vagy kockáztassák a növekvő gazdasági egyenlőtlenségeket, mivel a fejlett országok élvezik a legtöbb előnyt.

Frans Timmerman, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke januárban kinyilvánította, hogy többet kíván együttműködni Indiával a közös éghajlati célok érdekében, valamint „közös projektek kidolgozása, a beruházások elősegítése, a technológiatranszfer lehetőségének elősegítése érdekében”.

A Kínát ellenségnek tekintő közös álláspont valószínűleg alátámasztja többek között ezt a megújított elkötelezettséget. Az EU India második legnagyobb kereskedelmi partnere, és az EU-val folytatott kétoldalú kereskedelem 116,36 milliárd dollárra nőtt 2021–22-ban.