Mit hozhat a jövő felmelegedő világunk számára?
2023. augusztus. 24 11:23Az éghajlatváltozás a világ népességének akár egyharmadát érintheti, de a hatás nem lesz egyenlő az egyes országokban.
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 27. konferenciáján (COP27) végre előállt a sebezhető országok régóta várt „veszteség és kár” alapja, a legtöbbet emlegetett napirend. De továbbra is kérdéses, hogy ki jogosult erre.
Az emberek több, mint 6000 éve korlátozzák élőhelyeiket -11 és 15°C közötti éves átlaghőmérsékletre. Jelenleg a világ szárazföldjeinek csupán 0,8 százalékán van 29 °C-nál magasabb éves középhőmérséklet. De a felmelegedő világban, ha a kibocsátás nem csökken, ez a tartomány a Föld felszínének 19 százalékára emelkedhet, ami a tervezett 9 milliárd emberből 3 milliárdot érinthet 2070-re. A kutatás szerint India, Afrika középső területe és Brazília lenne a leginkább érintett régió.
Egy felmelegedő világban, amint az alábbi térképeken is látható, a „klíma-alkalmasság” még a világ ritkán lakott sarkvidéki régióira is kiterjedne. Ez a változás a következő migrációs hullámot indíthatja el a mérsékeltebb övi régiókban elhelyezkedni vágyók számára.
A migrációt gyakran különféle társadalmi-gazdasági, politikai és környezeti okok befolyásolják, a szubszaharai és afrikai régiókban várható a legtöbb országon belüli átköltöző, amely a globális migráció akár 40 százalékát is kiteheti. A kelet-ázsiai és a csendes-óceáni országok (23 százalék), valamint a dél-ázsiai országok (19 százalék) a következő érintett területek világszerte.
Bár a globális délnek kell viselni a belső migráció legnagyobb terhét, az okok régiónként eltérőek lehetnek, az éghajlatváltozással összefüggő különféle problémáktól, például a vízhiánytól vagy az emelkedő tengerszinttől függően.
Míg az éghajlatváltozás globális jelenség, a különböző elemzések, előrejelzések közös vonása az, hogy a szubszaharai országokat aránytalanul erősen érinti a globális felmelegedés.
Amint az alábbi térképeken és más jövőbeli éghajlati forgatókönyveken is látható, Szenegál nyugati részétől az afrikai kontinens keleti részén fekvő Szomáliáig terjedő régió lesz a legsúlyosabban érintett, ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása. Nigerben évente 238 napon át 35 °C felett lesz a napi maximum hőmérséklet, ezt követi Mali 231 és Szudán 223 nappal.
Az egész globális délre ez hatással lesz, mivel a megnövekvő halálozás költsége a GDP-jük vagy bruttó hazai termékük nagy részét érintik. Nigerben, a hőstressz által leginkább sújtott országban a halálozási költségek a GDP 16 százalékát emésztenék fel, ezt követi Szudán 11, Mali és Mauritánia 10 százalékkal.