Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint bolygónk többi része

Európa melegszik a leggyorsabban a Meteorológiai Világszervezet (WMO) alá tartozó régiók közül a WMO és az Európai Unió Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálata által kiadott „State of the Climate in Europe 2022” jelentés szerint.

A kontinens az 1980-as évek óta kétszer annyit melegedett, mint a világ többi része. 2,3 °C-al melegebb az iparosodás előtti átlaghoz (1850-1900) képest. Ennek a felmelegedésnek a következményei a hosszú távú változásokban, például a gleccserek olvadásában és a rövid távú szélsőséges időjárási eseményekben, például az Európában 2022-ben tapasztalt kiterjedt és intenzív hőhullámokban nyilvánulnak meg. A hőhullámokat szárazság és erdőtüzek követték.

2022-ben Európában 16.365 haláleset történt meteorológiai, hidrológiai és éghajlati veszélyek miatt, amelyek szinte mindegyike a nyári hónapokban a kontinenst uraló hőstressz miatt következett be.

„Sajnos ez nem tekinthető egyedi esetnek vagy az éghajlat furcsaságának” – mondta Carlo Buontempo, a Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálatának igazgatója.

„Az éghajlati rendszerrel és annak változásával kapcsolatos jelenlegi ismereteink arról tájékoztatnak bennünket, hogy az ilyen jellegű események egy olyan minta részét képezik, amely gyakoribbá és intenzívebbé teszi a hőstressz szélsőségeit az egész régióban” – tette hozzá.

2022 nyara volt a legmelegebb az egész kontinensen. A kánikula csúcspontja júliusban volt, amikor számos ország, például az Egyesült Királyság megdöntötte mindenkori hőmérsékleti rekordját. A tudósok már a klímaváltozásnak tulajdonították az Egyesült Királyságban uralkodó rendkívüli hőséget.

Nyugat-, és Délnyugat-Európa nagy részén rekordhőmérséklet volt augusztus közepéig. Ez is annak az időszaknak a része, amikor a bolygó öt kontinensén egyszerre voltak rekord hőmérsékletek és hőhullámok. A jelentés kiemelte a túlmelegedés, a csökkenő csapadék és a nagy folyók, például a Rajna kiszáradása miatti kiterjedt aszályokat is.

„Franciaországban volt a legszárazabb január-szeptember időszak, az Egyesült Királyságban és Uccle-ben (Belgium) pedig a legszárazabb január-augusztus 1976 óta, ami messzemenő  következményekkel járt a mezőgazdaságra és az energiatermelésre nézve. Spanyolország víztartaléka július 26-ra a teljes kapacitásának 41,9 százalékára csökkent, egyes tározókban pedig még ennél is alacsonyabb mennyiség állt rendelkezésre” – áll a WMO sajtóközleményében.

Az európai gleccserek 880 köbkilométernyi jeget veszítettek 1997 és 2022 között. A 2022-es év volt a legrosszabb év az Alpokban, amikor a hegyekben a gleccserek három méteres jégvastagságot veszítettek. A szárazföldi gleccserek és jégtakarók fontosak a helyi éghajlat szabályozásában, és részben felelősek a globális tengerszint növekedéséért.

A felmelegedés másik jelentős hatása az európai régióban az óceáni hőség és a tengeri hőhullámok formájában jelentkezett az Atlanti-óceán északi részén, amely rekord hőmérsékletet ért el 2022-ben.

Az ENSZ kormányközi testülete szerint az óceánok befogadják az ember által előidézett üvegházhatású kibocsátások által generált felmelegedés 90 százalékát, és a világszerte megfigyelt rekordméretű óceáni hőtartalom az ember által előidézett éghajlatváltozás biztos lenyomata. A tengeri hőhullámok abnormális tengerfelszíni hőmérsékletű (SST) régiók, amelyek a tengerek és óceánok felett jelennek meg. A jelentés szerint az Atlanti-óceán északi részén 2022-ben a tengeri fajok vándorlásához és tömeges kihalásához, invazív fajok érkezéséhez és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezettek. A jelentés szerint a Földközi-tengeren, a Fekete-tengeren, a Balti-tengeren és a Jeges-tenger déli részén megjelent hőmérsékleti anomália szintén három-négyszerese volt a globális átlagnak.

Az Európai Űrügynökség szerint az Atlanti-óceán északi részén, az Egyesült Királyság keleti partjainál jelenleg (2023 júniusában) is példátlan tengeri hőhullám tapasztalható.