A faültetés megmenthet minket a globális felmelegedéstől?

Az elmúlt néhány évben a tudósok figyelmeztettek az esztelen és trükkös erdősítési gyakorlatok veszélyeire. A fák valóban létfontosságú ökológiai szolgáltatásokat nyújtanak, de ha az újraerdősítést nem megfelelően végzik, az több kárt okozhat, mint hasznot. A nem megfelelő fafajták ültetése elpusztíthatja az őshonos növényvilágot, károsíthatja a vadon élő állatokat, és szükségtelenül kimerítheti a talajvizet. 

A vállalatok egyes újraerdősítési gyakorlatai a szén-dioxid-mentesítési csalások és az emberi jogok megsértése miatt már többször kerültek vizsgálat alá. 

Egy új tanulmány rámutatott arra, hogy a síkságok vagy füves területek zöldtakarásának növelése nem feltétlenül csökkenti a globális felmelegedést. A Nature Communications folyóiratban megjelent jelentés szerint az albedó (a visszaverődő napfény arányának) csökkentése valójában felmelegedést okozhat.

Az újraerdősítési projekt éghajlati haszna nem csak a szén-dioxid-leválasztása a légkörből. A fásítás az „albedót” is megváltoztatja, amely annak mértéke, hogy mennyi napfény verődik vissza a Föld felszínéről az űrbe. Mivel a fák gyakran sötétebbek, mint az általuk helyettesített földtakarók, például a gyepek, ez bizonyos fokú bolygófelmelegedéshez vezethet. Néha ez az albedó által vezérelt felmelegedés meghaladja a megnövekedett szén-dioxid-lekötésből származó lehűlést. Amikor ez megtörténik, az újraerdősítés globális felmelegedéshez vezet. Ez azonban csak néhány helyen fordul elő.

Fontos észben tartani, hogy számos jó oka van a fák ültetésének – vagy akár hagyni kell őket természetes úton újratermelődni, ha megfelelőek a feltételek. A fák segíthetnek tiszta levegőt és tiszta vizet biztosítani. Alapvető élőhelyet biztosíthatnak az állatok számára. Helyben hűtik a környezetet, az általuk kínált árnyék és a leveleik által kibocsátott vízgőz révén.

A száraz tájakon azonban a fák súlyosbíthatják a vízhiányt. Valójában arról van szó, hogy a megfelelő fákat a megfelelő helyre kell ültetni, hogy a legtöbb előnyt érjük el az emberek és a természet számára. 

Ami az újraerdősítést illeti más éghajlati megoldásokkal szemben, a helyzet az, hogy minden kivitelezhető megoldást be kell vetnünk az éghajlatváltozás kezelésére. A fosszilis tüzelőanyagok csökkentése a legfontosabb lépés, de még ha ma megállítanánk minden kibocsátást, akkor is további szenet kell eltávolítanunk a légkörből. Az újraerdősítés továbbra is az egyik legköltséghatékonyabb és leginkább skálázható megoldásunk a szén-dioxid eltávolítására.

Globális szinten örömmel tapasztalhatjuk, hogy az erdősítési projektek túlnyomó többsége már klímapozitív helyeken zajlik. Így biztató jel, hogy jó szerencsével és/vagy jó tervezéssel az erdőfelújítási projektek sok helyen alkalmasak a klímaváltozás mérséklésére.