Új műhold indult el, amely segít megérteni a felhők és az aeroszolok szerepét

A különleges műhold május 29-én, közép-európai idő szerint 00:20-kor (helyi idő szerint május 28-án, 15:20-kor) indult útjára egy Falcon 9 rakéta segítségével, a kaliforniai Vandenberg űrbázisról. Alig 10 perccel később a műhold levált a rakétától, majd ezután közép-európai idő szerint 01:14-kor a dél-afrikai Hartebeesthoek földi állomás meg is kapta a jelet, hogy az EarthCARE biztonságosan Föld körüli pályára állt.

Az indítás pillanata.

Az éghajlati válság egyre erősebben van jelen, ezért az Earth Cloud Aerosol and Radiation Explorer, vagy röviden EarthCARE, kulcsfontosságú információkkal fog szolgálni, és a várakozások szerint új megvilágításba helyezi a felhők, az aeroszolok és a sugárzás közötti összetett kölcsönhatásokat a Föld légkörében. Az esemény az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) közös munkájaként valósulhatott meg.

Az EarthCARE az ESA eddigi legösszetettebb kutatása lesz. Kifejlesztése és elindítása a fejlesztésben részt vevő többi partner mellett többek között a JAXA-val való szoros együttműködésnek köszönhető, akik hozzájárultak a műhold felhőprofilozó radarműszeréhez. A küldetés egy olyan kritikus időszakban indul útjára, amikor a tudományos ismeretek fejlesztése az éghajlatváltozás még pontosabb megértéséhez és a szükséges cselekvéshez minden eddiginél fontosabb.

A globális éghajlati modellek pontosságának növelése az EarthCARE adatok felhasználásával lehetővé teszi majd, hogy a szakemberek még pontosabban modellezni tudják a jövő éghajlatát. A JAXA által biztosított felhőprofilozó radar a világ első olyan radarja, amely képes mérni a felhőkön belüli felfelé és lefelé irányuló áramlás sebességét. A felhők tudománya ugyanis rendkívül bonyolult és még mindig viszonylag kevéssé érthető. Bár az már köztudott, hogy a felhők rendkívül fontos szerepet játszanak a légkör felmelegedésében és hűtésében, továbbra is az egyik legnagyobb feladat, hogy megértsük, hogyan befolyásolják a légkört az éghajlati rendszert, és ami még fontosabb, hogyan alakítják majd jövőbeli éghajlatunkat.

A felhők visszaverik a beérkező napsugarakat az űrbe, de csapdába is zárják a kimenő infravörös sugárzást. Ez nettó hűtő- vagy fűtőhatáshoz vezet. Azonban az, hogy a felhők milyen mértékben melegítik vagy hűtik a Földet, számos tényezőtől függ, beleértve az alakjukat, elhelyezkedésüket, magasságukat, víztartalmukat és részecskeméretüket.

Az aeroszolok apró részecskék, por és szennyező anyagok, amelyek a Föld légkörében lebegnek. Jelentős szerepet játszanak a Föld éghajlati rendszerében is, közvetlenül a beérkező napsugárzás visszaverésében és elnyelésében, valamint a kilépő sugárzás csapdázásában, míg közvetve a felhőképződésben, ahol felhőképző magként működnek – így befolyásolva leginkább éghajlatunkat.

Az emberi tevékenység, mint az ipari folyamatok, a szállítmányozás és a mezőgazdaság, jelentősen megváltoztatja az aeroszolok koncentrációját a légkörben, és ezáltal befolyásolják a regionális éghajlatot. Ugyan a felhők és az aeroszolok jelenleg általános hűtőhatást fejtenek ki, a klímaváltozás miatt bekövetkező változások csökkenthetik a hűtési potenciáljukat, tovább súlyosbítva ezzel a melegedést.

Az EarthCare segít a Föld sugárzási mérlegének megértésében.

A felhőprofilozó radar a felhők függőleges szerkezetéről és belső dinamikájáról ad információt, de képet kaphatunk majd a felhőtető paramétereiről is, a multispektrális képalkotó rendszer széles látószögű áttekintést nyújt több hullámhosszon, a szélessávú radiométer pedig méri a visszavert napsugárzást és a Földről érkező infravörös sugárzást. A műhold és műszerek különlegessége, hogy ezek az eszközök együtt dolgoznak, így egyedülállóan komplex információt adnak a felhők, az aeroszolok és a sugárzás összetett kölcsönhatásáról, új betekintést engedve a Föld sugárzási egyensúlyába.

Az EarthCARE műholdat jelenleg az ESA németországi, darmstadti európai űrműveleti központja irányítja, ahol a kutatók a következő néhány hónapot a küldetés gondos ellenőrzésével és kalibrálással töltik majd.

A műholdat egy több mint 75 vállalatból álló konzorcium tervezte és építette, az Airbus fővállalkozójaként.

Forrás: ESA