Ilyen erős hurrikánt még nem láthattunk július elején az Atlanti-óceánon

A Beryl hurrikán pusztító 4-es kategóriájú hurrikánként érte el a Windward-szigeteket hétfőn 150 mérföld/órás (241 km/óra) széllel. Ezután átszelte a Szent-Vincent és a Grenadine-szigetek láncolatát, és a Carriacou-szigetnél ért partot. A keddi nap folyamán tovább erősödött és elérte a legmagasabb, 5-ös kategóriát az Atlanti-óceán medencéjében. Szerdán Jamaicán, csütörtökön pedig a Kajmán-szigeteken vonult át a félelmetes vihar. Pénteken kissé legyengülve a Yucatán-félsziget felett fog átvonulni 130-170 km/órás széllökéssekkel és 150-250 mm csapadék kíséretében. A félszigetet elhagyva a nyílt tenger felett ismét megerősödik az előrejelzések szerint. Jövő hét elején az amerikai-mexikói határnál éri el ismét a szárazföldet. Előreláthatólag akkor 3-as kategóriájú hurrikánként fog partot érni 180-200 km/órás széllel és 350-500 milliméter csapadékot okozva. Így a nagy pusztítás ott is szinte garantálható.

Ezzel a a Beryl hurrikán lett a legkorábbi vihar, amely már július 2-án elérte az 5. kategóriát az Atlanti-óceánon. Több mint két héttel javította meg a korábbi rekordot, amelyet idáig az Emily hurrikán tartott július 16-tal, a hiperaktív 2005-ös atlanti hurrikánszezonból.

Az egyik oka annak, hogy a Beryl több, mint két héttel korábban erősödött 5-ös kategóriájú hurrikánná, mint bármely más, feljegyzett 5-ös kategóriájú atlanti vihar, az a kivételesen magas óceáni hőtartalom (OHCL). Az alábbi táblázat a Karib-tenger hőtartalmát mutatja. Ilyen hőtartalom általában szeptember közepére halmozódik fel a tengerben, nem július elején.

A rekordmagas vízhőmérséklet kétségtelenül Beryl robbanásszerű felerősödésének elsődleges katalizátora. Ez egyértelműen jelzi, milyen meleg volt az óceán vize a trópusi régióban az utóbbi időben.

A 2024-es atlanti hurrikánszezon hivatalosan június 1-jén kezdődött. Augusztus közepe után az aktivitás jellemzően a szeptemberi és októberi csúcs felé növekszik.

A csúcs előtti kilátások alapján a 2024-es atlanti hurrikánszezon valószínűleg sokkal erősebb lesz, mint az elmúlt években. A 2023-as hurrikánszezon 21 rendszert produkált, ebből 20 trópusi vihar, hét hurrikán és három nagy hurrikán volt.

2023-ban az atlanti tengervíz átlagon felüli hőmérséklete az El Nino hatásai ellenére mozgalmas hurrikánszezonhoz vezetett. Ez a normálnál melegebb tengeri hőmérséklet idén a Karib-tengeren és a Mexikói-öbölben is megfigyelhető, míg a La Nina fokozatosan kialakul 2024 végén.

Ez azt jelzi, hogy az óceánok minden eddiginél melegebb vize táplálja majd a közelgő trópusi ciklonok kialakulását, ahogy a hurrikánszezon aktivitása felgyorsul.