Megfizethetetlenné válik a narancs az éghajlatváltozás miatt?

A magas hőmérséklet óriási stresszt okoz a narancsfáknak, befolyásolva növekedésüket, virágzásukat és gyümölcstermő képességüket. A jelenség az Egyesült Államokban, Európában és Indiában is komoly kihívások elé állítják a termelőket, a magas narancsárakon keresztül pedig a vásárlókat, fogyasztókat  is.

A fenti képen a narancslé árfolyama látható. Az elmúlt másfél évben az ár soha nem látott magasságokba emelkedett. Diagram forrása: trandingeconomics

A hőhullámok, különösen, ha egybeesnek a gyümölcsfejlődés döntő szakaszaival, „gyümölcshullást” okozhatnak, amikor a narancsok idő előtt lehullanak, mielőtt beérnének. Egyes esetekben a szélsőséges hőségnek való tartós kitettség a termés teljes elvesztéséhez vezethet, ami pusztító eredmény a gazdálkodók számára, akiknek bevétele a sikeres betakarítástól függ.

A magas hőmérséklethez és a hőhullámokhoz hasonlóan a felhős égbolt, a váratlan esőzések és a kései hidegbetörések befolyásolják a virágzás és a termés időpontját. A szélsőséges időjárási események, mint például a hirtelen lehulló heves esőzések talajeróziót, vizesedést és tápanyag kimosódást okoznak.

Ez gyengíti a narancsfákat, amelyek a meleg, szubtrópusi éghajlaton fejlődnek. A fák sebezhetőbbé válnak a kártevőkkel szemben, ami növeli a gazdálkodók költséges vegyszeres kezelési igényét, ezzel is emelve végső soron a termék árát.

A hőmérséklet emelkedése és a változékony időjárási viszonyok a kártevőfertőzések és a betegségek gyakoriságát is növeli. A citrusfélék érzékenyek mind a túlzott csapadékra, mind az aszályra, így fogékonyabbak az olyan betegségekre, mint a „gyökérrothadás” és a „penész”, amelyek az egész gyümölcsöskertet elpusztíthatják.

Az új kártevők, például a Citrus psylla komoly veszélyt jelentenek a narancstermésre. Ez a kártevő a „citruszöldülésnek” nevezett bakteriális betegséget terjeszt, ami miatt a gyümölcs elfajul, keserűvé, ezáltal piacképtelenné válik.

A Citrus psylla megjelenése különösen káros, mert gyorsan elterjedhet a gyümölcsösökben, és széles körben károsítja a termést. A fertőzés után már nincs gyógymód, az érintett fákat ki kell vágni a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében. Ennek eredményeként a gazdálkodók gyakran arra kényszerülnek, hogy gyümölcsöseik nagy részét újratelepítsék, amely több évig megemeli a költségeiket.

A kártevők mellett a gombás fertőzések, például az „antraknóz” és a „citrusrák” is problémát okoznak. Ezek a betegségek nedves körülmények között fejlődnek ki.

A gazdálkodók pénzügyi támogatását célzó kormányzati programokat gyakran a hatékonyság hiánya jellemzi, így sokan nem részesülhetnek támogatásokból vagy az alacsony kamatozású mezőgazdasági hitelekből. A változékony piaci feltételekkel és bizonytalan hozamokkal küzdő narancstermesztők számára ezek a pénzügyi korlátok tovább súlyosbítják sebezhetőségüket.

A vízhiány is egyre kritikusabb problémává válik. A megbízható vízforrások csökkenése tapasztalható az ingadozó csapadékviszonyok és a talajvíz túlzott kitermelése miatt. A narancsnak, különösen a termő időszakban, folyamatos és megfelelő öntözésre van szüksége ahhoz, hogy egészséges és piacképes gyümölcsöt hozzon létre. 

Sok gazdálkodó a hagyományos, esővel táplált mezőgazdaságra támaszkodik, így terményei rendkívül érzékenyek a vízhiányra. Egyes esetekben a gazdálkodóknak drága öntözőrendszerekbe, például csepegtető öntözésbe kellett beruházniuk a víz megőrzése érdekében, de sok ilyen rendszer még akkor sem elég hatékony ahhoz, hogy kielégítse a narancstermesztés növekvő vízszükségletét.

Egy másik jelentős kihívás a narancstermesztők számára a munkaerő szűkössége. A mezőgazdasági ágazatban folyamatosan csökken a képzett munkaerő elérhetősége, mivel sok munkavállaló városi területekre vándorol jobban fizető állást keresve. A narancstermesztés munkaigényes, munkásokat igényel az ültetéshez, a metszéshez, a betakarításhoz és a kártevőirtáshoz.