Nem állunk túl jól az óceánok védelmével
2024. október. 19 20:39Annak ellenére, hogy bolygónk több, mint 70 %-át óceán borítja, jelenleg hatékony védelem alatt ennek mindössze csak 2,8 %-a van.
Az ENSZ biodiverzitással foglalkozó konferenciáján 2022-ben a világ vezetői merész ígéretet tettek arra, hogy 2030-ra megvédik a Föld óceánjainak legalább 30 százalékát. Ez a kötelezettségvállalás az éghajlatváltozásból, a túlhalászásból és a környezetszennyezésből eredő veszélyek leküzdését célozta meg.
Annak ellenére, hogy az óceánok bolygónk több, mint 70 százalékát borítják, és létfontosságú szerepet játszanak a szén-dioxid elnyelésben és az éghajlat szabályozásában, nagy része védtelen vagy csak gyengén szabályozott. Bár a kormányok ígéreteket tettek, sok védelem csak papíron létezik.
Az óceánnak mindössze 8,3 százaléka van tengeri védett területként (MPA). Ezeket a területeket a tengeri élőlények biztonságos menedékének szánják, emellett azonban lehetővé teszik az olyan káros műveleteket, mint az ipari halászat, az olajkitermelés és a hulladéklerakás.
“Kék mosás”
A fent említett helyzetet a szakértők kékmosásnak nevezették el, ahol a területek ugyan védettnek vannak jelölve, de valójában nem igazán védik a tengeri élővilágot.
Például az Egyesült Királyságban vizeinek 47 százaléka védettként van besorolva, de ezeknek a területeknek kevesebb, mint egy százaléka tekinthető hatékonyan védettnek a folyamatos pusztító tevékenységek miatt, mint például a fenékvonóhálós halászat, amelynél nehéz hálókat húznak az óceán fenekén.
Más régiók hasonló problémákat mutatnak, mint például Latin-Amerika és a Karib-térség vizeinek 27 százalékát jelölték ki védettnek, de csak 2,5 százalékuk áll hatékony védelem alatt. Észak-Amerika 22 százaléka védett, ebből 17 százalék hatékony, míg Európa 20 százaléka, aminek csak hét százaléka hatékony.
A helyzetet még riasztóbbá teszi, hogy a védelem alatt álló globális tengeri terület mindössze 0,5 százalékkal nőtt a 2022-es ENSZ biodiverzitási konferencia óta. Ilyen ütemben 2030-ra az óceánnak csak 9,7 százaléka lesz védett, amely nagyon messze van a kitűzött 30 százalékos céltól.
Csupán 14 ország jelölte ki vizeinek legalább 30 százalékát védett területként és 2022 óta mindössze négy ország növelte jelentősen a védelmet: a Comore-szigetek, Omán, Franciaország és Ausztrália.
A tét nagy. Az óceán nem csak a tengeri élőlények, hanem az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából is nélkülözhetetlen, mivel az emberi tevékenységből származó hő 90 százalékát elnyeli.
Ötpontos napirend
Öt olyan területet azonosítottak, amelyeknél sürgős intézkedésre van szükség a kitűzött cél elérése érdekében:
Először is a védett tengeri területek számának és méretének bővítésére kell összpontosítani.
Másodszor, a meglévő tengeri területek hatékony kezelésének biztosítása.
Harmadszor, a hagyományos ökológiai ismeretek és a közösségi szerepvállalás erősítése a védett területek kezelésében.
A negyedik pont pénzügyi támogatást és kapacitásépítést jelent, amelynek során a fejlett országok teljesítik azon kötelezettségvállalásukat, hogy 2025-ig legalább évi 20 milliárd dollárt, 2030-ig pedig évi 30 milliárd dollárt adnak a fejlődő országoknak védett területek kialakítására.
Végül pedig az óceáni területekről származó adatgyűjtés javítása szintén fontos feladat.