Kiderült, mikor kezdődik a következő jégkorszak

A Föld éghajlata az elmúlt több millió év során ciklikus változásokat mutatott, amelyek során jégkorszakok és melegebb időszakok váltották egymást. A legutóbbi jégkorszak, az úgynevezett pleisztocén időszak, körülbelül 2,6 millió évvel ezelőtt kezdődött és nagyjából 11 700 évvel ezelőtt ért véget. Ezt követően a Föld belépett a jelenlegi holocén időszakba, amelyet viszonylag melegebb éghajlat jellemez. A legújabb kutatások arra utalnak, hogy

a természetes folyamatok szerint “hamarosan”, nagyjából 11 000 év múlva, egy újabb jégkorszaknak kellene bekövetkeznie, ám az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozás ezt jelentősen késleltetheti, sőt akár meg is akadályozhatja.

A jégkorszakok kialakulása szoros összefüggésben áll a Milanković-ciklusokkal, amelyek három fő tényezőből állnak: a pálya excentricitása, vagyis a Föld Nap körüli pályájának változása befolyásolja, hogy mennyi napenergia éri a bolygót. A tengelyferdeség, azaz a Föld forgástengelyének dőlésszöge hatással van az évszakok intenzitására. Illetve a precesszió, a Föld tengelyének lassú elmozdulása befolyásolja, hogy az év mely szakaszában kapja a legnagyobb napsugárzást.

Ezek a tényezők hosszú időtávon befolyásolják a globális hőmérsékletet, és elősegítik a jégkorszakok kialakulását. A kutatók szerint az aktuális éghajlati ciklus alapján a következő jégkorszak körülbelül 11 000 év múlva kezdődhetne el – ha nem lennének az emberi eredetű kibocsátások.

A fosszilis tüzelőanyagok égetése és az ipari forradalom óta bekövetkező szén-dioxid-kibocsátás azonban jelentős mértékben megváltoztatta a légkör összetételét. Az iparosodás előtti időkben a szén-dioxid-szint nagyjából 280 ppm (részecske per millió) volt, míg napjainkra ez az érték meghaladta a 420 ppm-et. A kutatók szerint ahhoz, hogy egy újabb jégkorszak természetes módon bekövetkezzen, a szén-dioxid-szintnek újra 280 ppm alá kellene csökkennie, ami jelen körülmények között rendkívül valószínűtlennek tűnik.

Az emberi tevékenység által generált globális felmelegedés ellensúlyozza a Milanković-ciklusok hűtő hatásait. Ez azt jelenti, hogy bár a Föld jelenleg olyan fázisban van, amely kedvezne egy újabb jégkorszak kezdetének, a magas szén-dioxid-koncentráció miatt a hőmérséklet nem csökken le annyira, hogy lehetővé tegye a jégmezők jelentős terjeszkedését.

Ha a következő jégkorszak nem következik be a megszokott időrendben, az hosszú távon jelentős hatással lehet a bolygó éghajlatára és ökoszisztémájára. Ilyen lehetséges következmény például a tovább tartó meleg időszakok. Ha a Föld hosszú időn keresztül elkerüli a jégkorszakot, a globális hőmérséklet tovább emelkedhet. Vagy a tengerszint-emelkedés, amikor a sarki jégtakarók folyamatos olvadása súlyos áradásokhoz és part menti területek elárasztásához vezethet. De a biodiverzitás is csökkenhet, számos faj alkalmazkodott a természetes ciklusokhoz, és egy mesterségesen elhúzódó meleg időszak ökológiai egyensúlyvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint az egyetlen módja annak, hogy a Föld visszatérjen a természetes ciklusaihoz, a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentése lenne, ami a jelenlegi tendenciák alapján nem tűnik könnyen megvalósíthatónak.