A gyenge La Niña gyors megszűnésére számítanak a meteorológusok

A 2024 decemberében kialakult gyenge La Niña esemény valószínűleg rövid életű lesz – derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentéséből. Az Egyenlítő menti Csendes-óceán tengerfelszíni hőmérséklete a jelenlegi, az átlagosnál hűvösebb állapotból várhatóan visszatér a normális szintre a következő hónapokban.

A WMO Globális Szezonális Előrejelző Központjai által készített prognózis szerint 60%-os valószínűséggel ENSO-semleges (sem La Niña, sem El Niño) körülmények fognak uralkodni 2025 március-május időszakában. Ez az esély áprilistól júinusig 70%-ra nő. Az El Niño kialakulásának esélye ugyanakkor elhanyagolhatóan alacsony ebben az időszakban.

A hosszútávú előrejelzések megbízhatósága csökken a boreális tavasz idején, amelyet a meteorológusok “tavaszi előrejelzési akadályként” emlegetnek. Ez a jelenség nehezíti az El Niño és La Niña hosszútávú pontos előrejelzését, mivel a Csendes-óceáni hőmérsékleti és légköri mintázatok kevésbé kiszámíthatóak ebben az időszakban.

A WMO főtitkára, Celeste Saulo hangsúlyozta, hogy az ilyen szezonális előrejelzések kulcsszerepet játszanak a világ időjárási és éghajlati mintázatainak megértésében. Az információk lehetővé teszik a katasztrófakockázat csökkentését, valamint jelentős gazdasági megtakarítást eredményezhetnek az olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az energiaügy és a közlekedés.

A La Niña egy olyan nagy skálájú természetes éghajlati jelenség, amely a Csendes-óceán középső és keleti részén lévő tengervíz lehűlésével jár. Ez a globális időjárásra is hatással van, befolyásolva a szél-, nyomás- és csapadékviszonyokat. A La Niña gyakran hoz szárazságot Dél-Amerikában, valamint heves esőzéseket és áradásokat Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában.

Azonban a természetes ENSO-jelenségek (El Niño és La Niña) hatása az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés kontextusában értelmezendők. Az emberi eredetű éghajlatváltozás felerősíti az időjárási extrémumokat, és hozzájárul az olyan hőmérsékleti rekordok megdőléséhez, mint amilyen 2025 januárja is volt, amely az eddigi legmelegebb január lett a mérések kezdete óta. (Február a harmadik legmelegebb lett.)

Bár az ENSO az egyik legfontosabb globális klímaalakító jelenség, nem ez az egyetlen tényező, amely befolyásolja a Föld éghajlatát. A WMO rendszeresen frissíti Globális Szezonális Klímajelentését (GSCU), amely figyelembe veszi más fontos éghajlati változékonysági mintázatokat is, így például az Észak-Atlanti Oszcillációt, az Arktikus Oszcillációt és az Indiai-óceáni Dipólt.

A jelenlegi prognózisok szerint a globális tengerfelszíni hőmérséklete továbbra is az átlag felett marad minden nagyobb óceáni térségben, kivéve az Egyenlítő menti keleti Csendes-óceánt. Ennek eredményeként a következő hónapokban világszerte az átlagosnál magasabb hőmérsékletekre lehet számítani a szárazföldi területeken.