Aggasztó sarki jégveszteség és rekordközeli meleg márciusban

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) legfrissebb jelentése szerint globális szinten 2025 márciusa a második legmelegebb március lett a mérések történetében – az első helyet 2024 márciusa tartja. A globális havi átlaghőmérséklet 14,14 °C volt, amely körülbelül 1,6 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet (1850–1900). Ezzel 2025 márciusa zsinórban a 10. hónap volt, amikor új havi globális melegrekord született. Riasztó tény, hogy az elmúlt 21 hónapból 20-ban a globális hőmérséklet meghaladta az 1,5 °C-os küszöböt, amelyet a párizsi klímaegyezmény célként tűzött ki a legrosszabb klímakövetkezmények elkerülése érdekében.

A felszín  hőmérsékletének és a csapadék anomáliái 2025 márciusában az 1991-2020 közötti időszak márciusi átlagához viszonyítva. A csapadék anomáliái a havi összes csapadékmennyiségnek felelnek meg, az 1991-2020 közötti időszak átlagának százalékában kifejezve. Forrás: CS3/ECMWF.

Az európai kontinens szárazföldi területein 2025 márciusában az átlaghőmérséklet elérte a 6,03 °C-ot. Ez 2,41 °C-kal magasabb, mint az 1991–2020 közötti referenciaidőszak átlaga, és ezzel a valaha mért legmelegebb március lett Európában. A legnagyobb eltéréseket Közép- és Kelet-Európában figyelték meg, ahol egyes régiókban több mint 3 °C-kal is meghaladta az átlagot a hőmérséklet. Ez nem csupán statisztikai adat: a melegebb március hatással volt a mezőgazdaságra, a hóolvadás gyorsabb ütemére, valamint növelte a korai aszály és erdőtüzek kockázatát. Ugyanakkor például az Ibériai-félszigeten  az átlagosnál hűvösebb volt.

A globális felszíni hőmérséklet havi anomáliái (°C) 1850 és 1900 között 1940 januárja és 2025 márciusa között, minden évre idősorként ábrázolva. A 2025-öt egy sötétpiros, a 2024-es egy sötét narancssárga, a 2023-ast egy sárga, a 2016-ost pedig egy világos narancssárga vonal jelzi. Az összes többi év vékony szürke vonallal látható. Forrás: Copernicus Climate Change Service/ECMWF.

Az átlagos tengerfelszíni hőmérséklet (SST) 2025 márciusában a 60. szélességi körök között 20,96 °C volt, ami a hónap második legmagasabb értéke, csak 0,12 °C-kal alacsonyabb a 2024. márciusi rekordnál. A Földközi-tengeren és az Atlanti-óceán északkeleti részén viszont rekordok döntöttek.

Az Északi-sarkvidéken szintén szokatlan fejlemények történtek. A márciusi tengeri jégkiterjedés – amely hagyományosan a téli időszak végén éri el maximális értékét – az idén mindössze 14,55 millió négyzetkilométer volt. Ez a legalacsonyabb márciusi érték azóta, hogy 1979-ben megkezdődtek a műholdas megfigyelések, és körülbelül 6%-kal marad el az 1991–2020 közötti átlagtól. A legnagyobb visszahúzódást a Barents-tenger és a Bering-tenger térségében figyelték meg. A sarki jég olvadása nem csupán helyi jelenség: hozzájárul a globális tengerszint-emelkedéshez, valamint befolyásolja az északi félteke időjárási mintázatait is.

Napi sarkvidéki tengeri jég kiterjedése 1978 októberétől 2025. április 1-jéig. A 2025-ös év sötétkék vonallal, a 2024-es kékeszöld vonallal, a 2012-es (a legalacsonyabb napi tengeri jég kiterjedésének éve) pedig narancssárga vonallal látható. Forrás: EUMETSAT/C3S/ECMWF.

A csapadékviszonyokat tekintve bőven akadtak szélsőségek. Délnyugat-Európa (pl. Ibériai-félsziget) viharokat és áradásokat élt át – rekordmennyiségű csapadékkal. Közép- és Kelet-Európa, valamint Nagy-Britannia és Írország viszont szárazabbak voltak a megszokottnál. Ugyanígy szárazabb volt Észak-Amerika nagy része, Közép- és Kelet-Ázsia, Dél-Ausztrália, valamint Dél-Afrika és Dél-Amerika egyes részei. Csapadékosabb időjárás uralkodott Kelet-Kanadában, a Nyugat-USA-ban, a Közel-Keleten, Oroszországban, valamint Északkelet-Ausztráliában.

Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese kiemelte, hogy a klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak, és sürgős intézkedésekre van szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi trendek folytatódása esetén egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események világszerte.