Az éghajlatváltozás és a légszennyezés egy ördögi kör

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése arra figyelmeztet, hogy a légszennyezés és a klímaváltozás szorosan összefonódik, és egymást erősítő hatásuk miatt nem kezelhetők külön. A WMO Air Quality and Climate Bulletin szerint a szennyezőanyagok és az üvegházhatású gázok közötti bonyolult kölcsönhatás egyre súlyosabb következményekkel jár az emberek egészségére, a gazdaságra és az ökoszisztémára nézve, miközben a megoldás csak integrált, összehangolt nemzetközi fellépés lehet.

A dokumentum kiemeli: az apró, levegőben lebegő részecskék, az úgynevezett aeroszolok központi szerepet játszanak a folyamatban. Ezek a részecskék az erdőtüzek, a hajózás, a közlekedés, az ipari tevékenységek, sőt a köd révén is jelentős mértékben befolyásolják a levegő minőségét és a klímát. A sötét aeroszolok, például a fekete és barna szén, elnyelik a napfényt és gyorsítják a jégtakarók olvadását, míg a világosabb, szulfát jellegű részecskék ugyan átmeneti hűtőhatást fejtenek ki a napsugárzás visszaverésével, de savas eső formájában komoly környezeti károkat okoznak.

A jelentés egyik legaggasztóbb következtetése, hogy az erdőtüzek miatt 2024-ben számos térségben – köztük Kanadában, Szibériában, Közép-Afrikában és az Amazonas-medencében – az átlagosnál jóval magasabb volt a légszennyezés. Az amazóniai rekordméretű tüzek hatásai Brazília távoli, sűrűn lakott városaiban is érzékelhetőek voltak, rontva a levegőminőséget. A Gangesz környéki alföldeken, ahol közel egymilliárd ember él, a köd egyre gyakoribbá és tartósabbá vált, a járművek, az építkezések, a fűtés és a mezőgazdasági égetések miatt. A WMO szerint a köd immár nem pusztán időjárási jelenség, hanem az emberi tevékenység jele, és csak átfogó szabályozással, tisztább energiaforrásokkal és szigorúbb intézkedésekkel lehet visszaszorítani.

A PM2.5 anomáliája 2024-ben (referenciaidőszak 2003-2024) | Forrás: WMO

A számok súlyosságát jól érzékelteti, hogy a világon évente több mint 4,5 millió ember hal meg idő előtt a légszennyezés következtében – állítja az Egészségügyi Világszervezet. A gazdasági és környezeti károk mértéke pedig szintén hatalmas. Bár egyes régiókban, például Kelet-Kínában az elmúlt években sikerült jelentősen mérsékelni a szálló por koncentrációját, máshol – például Észak-Indiában vagy Dél-Amerikában – továbbra is súlyos a helyzet.

A WMO jelentése szerint ugyan a nemzetközi szabályozások, például a hajózási üzemanyagok kéntartalmának korlátozása, már javították a levegőminőséget és csökkentették a gyermekek asztmás megbetegedéseinek számát, de ezeknek mellékhatásai is vannak. A kén-dioxid-kibocsátás mérséklése ugyanis csökkentette a szulfát aeroszolok hűtőhatását, így enyhén gyorsította a globális felmelegedést.

A Bulletin hangsúlyozza: a légszennyezés és a klímaváltozás nem ismernek országhatárokat, ezért a megoldás csakis nemzetközi együttműködéssel és hatékony monitoringrendszerekkel érhető el. Bár a műholdak nélkülözhetetlen információkat nyújtanak, a földi mérőállomások adatai épp olyan fontosak a pontos előrejelzésekhez és a kockázatok kezeléséhez. Különösen a fejlődő országokban van szükség a mérőhálózatok fejlesztésére, mert ott a hiányos infrastruktúra komoly akadályt jelent.

„Az éghajlatváltozást és a levegőminőséget nem lehet külön kezelni. Csak együtt, integrált módon lehet fellépni a közösségeink, gazdaságaink és a bolygó egészsége érdekében” – hangsúlyozta Ko Barrett, a WMO főtitkárhelyettese.