Már látszik, milyen lesz a tél 2025-ben – mutatjuk a várható kilátásokat

A legutóbbi télhez kísértetiesen hasonló körülmények mutatkoznak az előttünk álló téli időszakban. A következőkben sorra vesszük azokat az elemeket, amelyek alapvetően meghatározzák majd a 2025/26-os tél időjárási viszonyait.

Az üvegházhatású gázok felhalmozódása és az aeroszolok csökkenése (a légkör tisztábbá válása) együttesen az európai kontinensen idézte elő a legnagyobb melegedést az elmúlt évtizedekben. Ez önmagában 1,5-2 fokos pozitív hőmérsékleti anomáliát vetít előre a téli szezonra.

A Csendes-óceán térségében az ENSO állapota az ősz folyamán várhatóan a semlegesből gyenge La Niñába fordul, bár ennek erőssége és tartóssága még kérdéses. A legvalószínűbb forgatókönyv a tavalyi évhez hasonlóan az október–december időszakban gyenge La Niña, majd a tél második felében semleges ENSO állapotot mutat. Ennek azonban érdemi befolyása előreláthatólag nem lesz időjárásunkra, legfeljebb a téli aszály esélyét növeli, amennyiben a La Niña még a tél második felében is fennmarad.

Egy másik paraméter a poláris örvény állapota, amely nagyon fontos tényező a mérsékelt égöv téli időjárási viszonyainak alakításában. A poláris örvény szezonális erőssége több hónapos időtávra előre nem határozható meg, csupán 2-3 hetes időtávra lehet nagyobb pontossággal előrejelezni az állapotát. A legutóbbi télen kivételesen erős és tartós volt az örvény, emiatt nem alakultak ki hosszabb, zord periódusok a tél folyamán. Annak azonban kicsi az esélye, hogy egymást követő két télen olyan erős legyen a poláris örvény, mint legutóbb. Az erős poláris örvény erős nyugati szelekkel, míg a gyenge gyakoribb északi/déli áramlással (meridionalitással) jár együtt, összességében az utóbbi hidegebb telet eredményez. Így következtetésként inkább negatív anomáliával számolhatunk az elmúlt télhez képest.

A 11 éves napfoltciklus nem befolyásolja érdemben időjárásunkat, hatása nem több, mint +-0,1 °C. A naptevékenység 2024-25-ben tetőzik, így hatása minimális pozitív hatással lehet a tél időjárására.

Az Atlanti-óceán áramlati viszonyai mindig is nagy hatással bírtak kontinensünk időjárására. Az Európa, illetve Grönland partjainál megfigyelhető bukóáramlás (AMOC) gyengülése az utóbbi években egyre inkább a tudomány fókuszába került, hiszen az áramlat lassulásával kontinensünk kiegyensúlyozott éghajlati viszonyai egyre szélsőségesebbé, télen pedig hidegebbé válnak. Az utóbbi 20 évben az AMOC a téli időszakban már 30 %-os gyengülésben van (ennek köszönhettük, hogy 2024. novemberében és 2025. februárjában hazánkban is átlag alatt alakult a hőmérséklet). A következő években, évtizedekben pedig az áramlat vízhozamát előrejelző modellek további lassulást vetítenek előre, amely egyértelműen hidegebb teleket eredményez. Így a 2025-26-os téli szezonban is 1-2 késő őszi, téli vagy kora tavaszi hónapot negatív anomáliába fordíthat át.

Összességében a következő tél is nagy valószínűséggel enyhébb lesz az 1990-2020-as telek hőmérsékleti átlagánál, a 2023-24-es rekord enyhe tél megismétlődésére azonban kicsi az esély. Az előzetes peremfeltételek nagyon hasonlítanak a legutóbbi téli szezonhoz. Akkor a december és  január átlag feletti, a február pedig átlag alatti volt. Jelen esetben is valószínűleg az egyik téli hónap átlag alatti, kettő pedig átlag feletti hőmérsékletű lesz. A hidegre ezúttal is a legnagyobb esély februárban mutatkozik. A várható hó mennyiségére és tartósságára ilyen hosszú időtávra még nem tudunk becslésekbe bocsátkozni.