Megdöbbentő mértékben emelkedett a tengerek szintje

Az elmúlt három évtizedben a globális átlagos tengerszint mintegy 90 milliméterrel emelkedett, és az emelkedés üteme egyre gyorsul – derül ki egy friss kutatásból, amely a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg. A tanulmány szerint 1993 óta a tengerszint évente átlagosan körülbelül 3,3 milliméterrel nő, az utóbbi két évtizedben pedig ennél is gyorsabb lett a növekedés.

A tengerszint emelkedésének két fő oka van. Az egyik, hogy a felmelegedő óceánok vize kitágul, amikor több hőt nyel el a légkörből. A másik – egyre fontosabb – tényező az, hogy egyre több víz kerül a tengerekbe a szárazföldi jég olvadása miatt. A kutatás szerint ma már ez utóbbi folyamat adja a tengerszint-emelkedés több mint felét.

A tudósok az óceánok tömegének változását vizsgálták, ami azt mutatja meg, mennyi plusz víz kerül a világtengerekbe. Ehhez különböző műholdas méréseket használtak: egyrészt a modern gravitációs műholdakat, például a Gravity Recovery and Climate Experiment és utódja, a GRACE Follow-On küldetés adatait, másrészt egy régebbi, de most új módon alkalmazott módszert, a műholdas lézeres távmérést. Ez utóbbi technika lézersugarakkal méri a műholdak és a földi állomások közötti távolságot, és a gravitáció apró változásain keresztül követi a Föld tömegeloszlásának változását.

A kutatók így harminc évre visszamenőleg tudták megbecsülni az óceánok tömegének változását, ami korábban nem volt lehetséges ilyen hosszú időtávon. Az eredmények azt mutatják, hogy a tengerszint emelkedésének egyre nagyobb része a szárazföldi jég gyorsuló olvadásához köthető.

A legnagyobb hozzájáruló jelenleg a grönlandi jégtakaró, amely önmagában a teljes növekedés jelentős részét adja. Emellett a világ gleccserei és az antarktiszi jég is jelentős mennyiségű vizet juttat az óceánokba. A kutatás szerint az elmúlt két évtizedben a szárazföldi jég – jégtakarók és gleccserek együtt – a tengerszint-emelkedés mintegy 85 százalékáért felelős.

A tudósok hangsúlyozzák, hogy a különböző mérési módszerek – műholdas magasságmérés, gravitációs adatok és óceáni hőmérsékletmérések – most először adnak nagyon jól egyező képet a folyamatokról. Ez azért fontos, mert így a kutatók megbízhatóbban tudják modellezni a jövőbeli változásokat.

A pontosabb adatok különösen fontosak a part menti területek számára. Bár a 9 centiméteres globális átlagos emelkedés elsőre nem tűnik soknak, hosszabb távon komoly hatása lehet az alacsonyan fekvő partvidékekre, deltákra és szigetekre. A kutatók szerint az ilyen hosszú távú műholdas megfigyelések kulcsfontosságúak annak megértéséhez, milyen gyorsan változik a Föld éghajlata, és mire számíthatunk a következő évtizedekben.