Rendkívüli éghajlati esemény küszöbén állunk, hatását már nyáron a bőrünkön érezzük!

Az El Niño a Csendes-óceán egyenlítői térségében kialakuló éghajlati jelenség, amely az úgynevezett ENSO-ciklus meleg fázisa. Ilyenkor a középső és keleti trópusi Csendes-óceán felszíni vizei az átlagosnál jóval melegebbé válnak, ami a légkör globális átrendeződését indítja el. Ennek következményei messze túlmutatnak az óceán térségén: az időjárási mintázatok világszerte megváltoznak.

Az ENSO egyik kulcsmutatója a NINO3.4 index. Amikor ez tartósan +1,5 °C fölé emelkedik, már erős El Niño eseményről beszélünk. Az alábbi ábra alapján a jelenlegi folyamatok egy kifejezetten intenzív epizód irányába mutatnak, amely 2026 végén tetőzhet. Tavasztól gyors melegedés indul, és nyárra az anomália elérheti az 1,5–2,5 °C-ot, majd őszre akár még magasabb értékek is kialakulhatnak.

A képen az El Nino várható állapotának előrejelzése látható az ECMWF modell szerint. Az esemény annyira extrémnek ígérkezik, hogy az évtizedek óta használt skálába (4 fokos hőmérsékleti intervallum) bele sem fér. Forrás: ECMWF

Globális léptékben az El Niño hatásai jól ismert mintázatot követnek, bár regionálisan eltérő formában jelentkeznek. Dél-Amerika nyugati partvidékén például gyakoriak az extrém csapadékesemények és áradások, miközben Ausztrália és Indonézia területén inkább szárazság és fokozott tűzveszély alakul ki. Az északi félteke egyes részein enyhébb telek jelennek meg, miközben a globális átlaghőmérséklet is emelkedik, mivel az óceánból több hő kerül a légkörbe.

Európában az El Niño hatása közvetettebb, de statisztikailag jól kimutatható. Gyakran tapasztalható enyhébb és nedvesebb időjárás, különösen az Atlanti-óceán felől érkező ciklonok aktivitásának növekedése miatt. Közép-Európában, így Magyarországon is, ez általában melegebb időszakokkal és időszakosan csapadékosabb periódusokkal jár együtt.

Magyarország esetében az erős El Niño különösen érdekes kombinációt eredményezhet. Amennyiben az ENSO index meghaladja az 1,5-ös értéket, a statisztikák alapján nemcsak az átlagosnál magasabb hőmérséklet, hanem jelentős csapadéktöbblet is valószínű. Ez azt jelenti, hogy a nyári időszakban a hőhullámok mellett egyre gyakoribbá válhatnak a heves zivatarok, míg ősszel és télen tartósan meleg, ugyanakkor kifejezetten nedves időjárás alakulhat ki.

A 2026-os év különlegessége éppen ebben rejlik. A nyár folyamán az El Niño gyors erősödése miatt a légkör egyre instabilabbá válhat, ami fokozza a szélsőséges csapadékesemények esélyét. Az ősz és a tél pedig – amikor a jelenség várhatóan eléri a csúcspontját – egyszerre hozhat magas hőmérsékleteket és gyakori csapadékot. Ez a „meleg és nedves” kombináció Közép-Európában viszonylag ritka, és jelentős hatással lehet a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra és az árvízi kockázatokra is.

Összességében a jelenlegi előrejelzések egy dinamikus és szélsőségekben gazdag időszakot vetítenek előre. A 2026-os El Niño nemcsak globális szinten lehet meghatározó, hanem Európában és Magyarországon is érezhető, sőt bizonyos szempontból rendhagyó hatásokat hozhat.