Hogyan dőlhet meg a hideg- és a melegrekord is egy héten belül?

Előfordul, hogy hétfőn még fagyos hajnalra ébredünk, pénteken pedig már a strand felé vesszük utunkat. Mi áll a háttérében ezeknek a nagy hőmérséklet változásoknak?

A meteorológiai rekordok adatbázisát böngészve megdöbbentő eseteket találunk. A jelenség oka nem a véletlen, hanem a légkör globális áramlásainak játéka, amelybe a Kárpát-medence medencehatása is besegít.

Miért történik ez? A „meridionális” hullámzás

A mérsékelt övben az időjárást a felettünk hullámzó futóáramlás (jet stream) határozza meg. Ez a magaslati szél választja el a sarki hideg levegőt a déli meleg légtömegektől.

1. Hidegbetörés: Ha ez a hullám mélyen délre nyúlik felettünk, sarkvidéki eredetű levegő zúdul a Kárpát-medencébe. Ilyenkor a tiszta, derült éjszakákon a kisugárzás miatt a fagyzugokban (ahogy ezen a héten is pl. Zabar, Putnok, Nyírtass) hidegrekordok születnek.

2. Hirtelen melegedés: Mivel a légkör rendkívül mozgékony, a hullám áthelyeződése után (gyakran pár napon belül) máris egy déli áramlású „meleg nyelv” kerül fölénk, amely afrikai vagy mediterrán eredetű levegőt hoz, pillanatok alatt nyáriassá téve az időt.

3. A medence-hatás: A nehéz, hideg levegő télen és tavasszal könnyen „megül” a medence alján. Míg a hegycsúcsokon enyhébb az idő, a völgyekben rekordmélységbe zuhan a hőmérő higanyszála.

A szélsőségek kora

Bár a tavaszi és őszi hőmérsékleti „hinta” természetes velejárója az éghajlatunknak, a kutatók megfigyelték, hogy ezek a váltások egyre élesebbé válnak. A globális felmelegedés miatt a futóáramlás hullámai lassabbá és „nyúltabbá” válhatnak, ami azt jelenti, hogy hosszabb ideig ragadhat itt az extrém meleg és mélyebbre törhet be a sarki fagy térségünkbe.