Kevesebb lehet a hurrikán idén az Atlanti-óceánon, de ez nem feltétlenül jelent jó hírt

Június 1-jén hivatalosan is elkezdődik az atlanti hurrikánszezon, amelyre az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal, azaz a NOAA most szokatlanul visszafogott előrejelzést adott ki. Az ügynökség szerint 55 százalék az esélye annak, hogy az idei szezon az átlagosnál gyengébb lesz — ilyen prognózist az elmúlt évek rendkívül aktív viharszezonjai után ritkán hallani.

A NOAA előrejelzése szerint 8–14 névvel ellátott trópusi vihar alakulhat ki az Atlanti-medencében, közülük 3–6 erősödhet hurrikánná, és legfeljebb három érheti el a legsúlyosabb, 3-as vagy annál magasabb kategóriát. Egy átlagos évben általában 14 vihar és 7 hurrikán alakul ki.

A meteorológusok szerint a fő ok az erősödő El Niño lehet. A Csendes-óceán felmelegedésével járó klímajelenség rendszerint kedvezőtlenebbé teszi a légköri feltételeket az Atlanti-óceán fölött, erősebb magaslati szelek alakulnak ki, amelyek „szétszedik” a fejlődő trópusi ciklonokat. Magyarán: az El Niño gyakran természetes fékként működik a hurrikánok számára.

A kép azonban korántsem egyszerű. Az Atlanti-óceán felszíni hőmérséklete továbbra is az átlag felett van, és a melegebb víz üzemanyagként táplálja a viharokat. A NOAA szakértői szerint emiatt még egy hivatalosan „nyugodtabb” szezonban is kialakulhatnak rendkívül erős ciklonok.

„Elég egyetlen vihar ahhoz, hogy nagyon rossz szezon legyen” — figyelmeztetett Ken Graham, az amerikai meteorológiai szolgálat vezetője. A mondat nem túlzás: az elmúlt években többször előfordult, hogy kevés számú, de extrém intenzív hurrikán okozott történelmi pusztítást az Egyesült Államok partvidékén.

A Meteorológiai Világszervezet által kijelölt 2026-os atlanti hurrikánszezon névlistája. Az idei szezon hivatalosan június 1-jén kezdődik és november 30-ig tart. (Forrás: NOAA)

A NOAA közben látványosan technológiai üzemmódba kapcsolt. Az idei szezon egyik legérdekesebb újítása, hogy először integrálják kisebb pilóta nélküli repülőgépek — drónok — adatait a hivatalos hurrikánmodellekbe. A kutatók szerint ez akár 10 százalékkal javíthatja az intenzitás-előrejelzések pontosságát. Emellett a mesterséges intelligencia is egyre fontosabb szerepet kap. Az új AI-alapú modellek valós időben elemzik a műholdas adatokat, a légköri mintázatokat és a NOAA úgynevezett „Hurricane Hunter” repülőgépeinek radaradatait. Ezek a gépek szó szerint berepülnek a viharok szemébe, hogy adatokat gyűjtsenek a szélsebességről, nyomásról és csapadékról.

A modern előrejelzés már nemcsak azt próbálja megjósolni, hol csap le egy hurrikán, hanem azt is, mely utcák kerülhetnek víz alá. A NOAA új árvíztérképei valós időben mutatják majd, mely városrészeket öntheti el a víz egy közeledő ciklon során.

A technológiai fejlődés mögött azonban egyre nyugtalanítóbb háttér húzódik. A klímakutatók szerint a felmelegedő óceánok miatt a trópusi viharok lassabban mozognak, több csapadékot szállítanak, és gyorsabban képesek extrém erősségűvé válni. Vagyis hiába lehet kevesebb hurrikán, azok potenciálisan veszélyesebbek lehetnek.

Az atlanti szezon hivatalosan november végéig tart, de a legerősebb viharok általában szeptember és október között alakulnak ki. A NOAA augusztusban frissíti majd az előrejelzést — addig pedig az amerikai partvidéken már most megkezdődött a felkészülés a következő Arthurra, Berthára vagy akár a szezon első igazán nagy nevű viharára.