Tisztább Európa: javul a levegő minősége, de még mindig vannak veszélyes időszakok

Európa levegője évről évre tisztább, amit az évtizedek óta tartó környezetvédelmi intézkedéseknek és a technológiai fejlődésnek köszönhetünk. A Copernicus friss jelentése ugyanakkor arra figyelmeztet: a szélsőséges időjárás és a természetes folyamatok továbbra is komoly légszennyezési hullámokat idézhetnek elő.

Biztató képet fest Európa levegőminőségéről a Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) 2025-ös értékelése. A kontinensen a legtöbb légszennyező anyag kibocsátása folyamatosan csökken, így az elmúlt években jelentősen javult a levegő minősége. A szakemberek szerint ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a szigorú környezetvédelmi szabályozások, a korszerűbb ipari technológiák és a tisztább közlekedési megoldások valóban működnek.

A kedvező tendencia ellenére azonban még mindig előfordulnak olyan időszakok, amikor a légszennyezettség egészségügyi határérték fölé emelkedik. Ezeket gyakran nemcsak az emberi tevékenység, hanem az időjárási szélsőségek is felerősítik. Nyáron a hőhullámok és a tartós napsütés kedveznek az ózon kialakulásának, télen pedig a hideg, a hőmérsékleti inverzió és a lakossági fűtés miatt emelkedik meg a szálló por koncentrációja.

A fő légszennyező anyagok kibocsátásának változása az Európai Unió 27 tagállamában 2015 óta (2015 = 1). | Forrás: CAMS REG v8.1.

A Copernicus jelentése szerint az Európai Unióban 2015 óta évente átlagosan 3–5 százalékkal csökkent a legfontosabb légszennyező anyagok kibocsátása. Az ipar kén-oxid-kibocsátása közel 60 százalékkal, nitrogén-oxid-kibocsátása pedig csaknem 40 százalékkal mérséklődött. A közúti közlekedésben is jelentős előrelépés történt: a nitrogén-oxidok kibocsátása 40, a finom szálló poré pedig 34 százalékkal csökkent.

A szakértők szerint különösen biztató, hogy mindez úgy valósult meg, hogy közben a gazdasági teljesítmény nem esett vissza. Egyre inkább elválik egymástól a gazdasági növekedés és a környezetszennyezés, ami az európai kibocsátáscsökkentési politikák egyik legfontosabb eredménye.

A levegő minőségét azonban egyre nagyobb mértékben befolyásolja az éghajlat változása. A 2025-ös év Európa történetének harmadik legmelegebb éve volt, ráadásul jelentős regionális különbségekkel. A hosszan tartó hőség és a szélcsendes időszakok kedveztek a felszínközeli ózon kialakulásának, míg a szárazság súlyos erdőtüzeket okozott Dél-Európában. A tél ezzel szemben több térségben az átlagosnál hidegebb volt, ami a fűtési szezonban megemelte a szálló por koncentrációját.

A jelentés négy kiemelkedő légszennyezési eseményt is részletesen elemez. Februárban Kelet-Európa több országában a hideg időjárás és a lakossági fűtés miatt veszélyesen magas PM2,5-koncentráció alakult ki. Ezek az apró részecskék mélyen bejutnak a tüdőbe, és bizonyítottan növelik a légzőszervi, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Nyáron a hőhullámok idején több alkalommal is megugrott az ózon koncentrációja. A legsúlyosabb időszak augusztus 8. és 17. között alakult ki, amikor Nyugat-, Közép- és Dél-Európa nagy részén tartósan magas ózonszintet mértek. Az ózon irritálja a légutakat, súlyosbíthatja az asztmás tüneteket, emellett a mezőgazdasági terméshozamokra és a természetes ökoszisztémákra is káros hatással van.

Az augusztusi portugáliai és spanyolországi erdőtüzek újabb figyelmeztetést jelentettek. A Copernicus kutatói első alkalommal tudták pontosan kimutatni, hogy a tűzesetekből származó füst milyen mértékben járult hozzá a levegőben lévő szálló por növekedéséhez. Az elemzés szerint a tűzfüst nemcsak a részecskeszennyezést fokozta, hanem az ózonképződéshez is hozzájárult, mivel nagy mennyiségű ózonképző anyagot juttatott a légkörbe.

A természetes eredetű légszennyezés sem elhanyagolható. A 2025-ös év során többször is nagy mennyiségű szaharai por érte el Európát, ami Dél-, Nyugat- és Közép-Európa számos térségében jelentősen megemelte a PM10-részecskék koncentrációját. A márciusi porvihar elemzése jól mutatta, hogy a levegő minőségének értékelésekor nemcsak az emberi eredetű kibocsátásokat, hanem a természetes folyamatokat is figyelembe kell venni.

A Copernicus szakértői szerint Európa jó úton halad a tisztább levegő felé, de a klímaváltozás következtében egyre gyakoribb szélsőséges időjárási helyzetek új kihívások elé állítják a levegőminőség-védelmet. A jövőben ezért a kibocsátás csökkentése mellett a természetes eredetű légszennyezési eseményekre és azok hatásaira is egyre nagyobb figyelmet kell fordítani.