Rekordmélyen a Duna: mit jelentenek valójában a centiméterek?
2026. augusztus. 09 15:53A Duna mostani rendkívül alacsony vízállása első pillantásra nehezen értelmezhető adat: hogyan lehet egy több száz méter széles folyóban mindössze néhány tíz centiméteres „vízállás”? Mihez képest mérik?
Budapestnél augusztus 9-én délután 31 centimétert mutatott a hivatalos vízmérce, miközben néhány nappal korábban még ennél is alacsonyabb értékeket mértek. A július végi történelmi apadás során a Duna Budapestnél 28 centiméter körüli értékekre süllyedt, messze a korábbi, 2018-as 33 centiméteres rekord alá. Augusztus 2-án pedig minden eddigit felülmúlva 9 cm-ig apadt.
A mostani 31 centiméter tehát nem azt jelenti, hogy a Dunában „31 centi mély víz” van. Egyáltalán nem. És éppen ez az egyik legfontosabb félreértés a folyók vízállásával kapcsolatban.
31 centi – de mihez képest?
A vízállás nem a folyómeder mélységét jelenti. A vízügyi szakemberek egy adott ponton, egy úgynevezett vízmércénél azt mérik, hogy a vízfelszín milyen magasan van a vízmérce úgynevezett nullpontjához képest. A hivatalos definíció szerint a vízállás a vízszint magassága a vízmérce „0” pontjához képest. A nullpontot külön magassági adattal is rögzítik. A budapesti vízmérce nullpontja például 94,970 méter Balti-tenger feletti magasságban található. A mérce a Vigadó tér térségében, a Duna 1646,5. folyamkilométerénél működik.
Vagyis amikor azt látjuk, hogy Budapest: 31 cm, az nem azt jelenti, hogy a folyó fenekétől 31 centiméterre van a víz felszíne. Azt jelenti, hogy a vízfelszín 31 centiméterrel van a budapesti vízmérce helyben meghatározott nullpontja fölött. Ezért fordulhat elő az is, hogy egy másik magyarországi mércén negatív számot látunk. Ez nem azt jelenti, hogy a folyó „mínusz 80 centi mély”, hanem azt, hogy a vízfelszín a mérce nullpontja alatt helyezkedik el.
Mi az LKV?
Az LKV a legkisebb vízállás, vagyis az adott vízmércén a mérések kezdete óta előfordult legalacsonyabb vízállás. Budapestnél sokáig 33 centiméter volt az LKV, amelyet 2018. október 25-én mértek. A 2026-os rendkívüli aszályban azonban ezt a rekordot július végén megdöntötte a folyó, augusztus elején pedig egészen 9 cm-ig folytatódott a csökkenés.
Ez egy fontos különbség, az LKV nem egy fizikailag meghatározott „minimumvízszint”. Nem arról van szó, hogy 33 centiméter alatt a Duna már nem tudna tovább apadni. Egyszerűen azt jelenti, hogy eddig a mérési sorban nem jegyeztek fel ennél alacsonyabb értéket azon a vízmércén. Ráadásul az LKV minden vízmércén más lehet. Budapestnél például 33 cm, Gödnél -30 cm, Dunaújvárosnál pedig -82 cm az adatbázisban szereplő LKV.
Egy adat nem adat
A Duna ugyanis nem ugyanakkora magasságban áll az egész országban. A folyó a saját esésének megfelelően folyamatosan halad lefelé. Más vízállást mérnek például Nagybajcsnál, Komáromnál, Budapestnél, Pakson vagy Mohácsnál, ráadásul az értékeket mindig az adott vízmérce saját nullpontjához viszonyítják. A vízügyi rendszer ezért nem egyetlen „országos Duna-vízállást” használ, hanem rengeteg mérőállomás adataiból követi a folyó állapotát.
A klasszikus vízmérce nagyon egyszerű elven működik: a folyóparton elhelyezett, centiméteres beosztású mércén leolvasható a víz szintje. A modern vízrajzi állomások azonban már ennél jóval többre képesek. A vízügyi mérőhelyeken különféle műszerek folyamatosan vagy meghatározott időközönként rögzítik a vízállást, és az adatokat továbbítják a vízügyi rendszerbe. Egy állomáson a vízállás mellett akár vízhozamot és vízhőmérsékletet is mérnek.
Budapestnél például augusztus 9-én 14 órakor:
- vízállás: 31 cm
- vízhozam: 835 m³/s
- vízhőmérséklet: 27,1 °C
volt.
Ez a három adat együtt sokkal többet mond el, mint önmagában a 31 centiméter.
A vízállás és a vízhozam nem ugyanaz
A vízállás azt mondja meg, milyen magasan van a vízfelszín. A vízhozam viszont azt, hogy egy adott keresztmetszeten másodpercenként hány köbméter víz halad át. Budapestnél most körülbelül 835 köbméter víz halad át másodpercenként, miközben a vízmérce mindössze 31 centimétert mutat. A vízhozam és a vízállás között van összefüggés, de nem egyszerű, egyenes arányosság. A meder alakja, a vízmélység, a folyó esése és a különböző hidraulikai viszonyok mind befolyásolják. A vízügy ezért az egyes mérési helyeken úgynevezett vízhozam–vízállás összefüggéseket is használ.
Hajózható még a Duna?
Igen – de ez nem jelenti azt, hogy minden hajó mindenhol biztonságosan közlekedhet. A hajózás szempontjából ugyanis nem az a kérdés, hogy a vízmérce 31 vagy 50 centimétert mutat-e, hanem az, hogy az adott hajó alatt a mederben rendelkezésre áll-e a szükséges vízmélység. És itt jönnek képbe a gázlók. A Duna medre nem egyenletesen mély. Vannak mélyebb és sekélyebb részei, úgynevezett gázlói. Rendkívül alacsony vízállásnál ezeken a helyeken alakulhat ki olyan mélységhiány, amely már korlátozza a nagy merülésű hajók közlekedését.
A magyarországi hajózási útvonalakon a szokásos referencia 270 centiméteres hajózási vízmélység, de ez nem azt jelenti, hogy a vízmércének 270 centimétert kell mutatnia. A vízügyi igazgatóságok a gázlókat rendszeresen felmérik, a hajózási hatóság pedig tájékoztatást ad a kritikus szakaszokról.
A hajó merülése is döntő: egy kisebb hajó természetesen ott is elmehet, ahol egy nagy, mélyre merülő szállodahajó már nem. A nagyobb merülésű hajóknak jelentősen csökkenteniük kellett a rakományukat, illetve több hajó várakozott a magyarországi Duna-szakaszon. Július végén mintegy 15 szállodahajó vesztegelt a folyón, miközben a teherhajók többsége is csak korlátozottan tudott közlekedni.
Miért lett ennyire alacsony a Duna?
Nem egyetlen száraz nap miatt. A Duna vízjárását elsősorban a hatalmas vízgyűjtőjén lehulló csapadék, a hó- és jégviszonyok, a párolgás, a mellékfolyók vízhozama és az egész vízgyűjtő hidrológiai állapota határozza meg. 2026-ban egy hosszabb ideje fennálló vízhiányos helyzet alakult ki. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság májusban arról számolt be, hogy Magyarországon az előző öt év halmozott csapadékhiánya április végére 462 millimétert ért el, a Tisza-völgy egyes részein pedig a 900 millimétert is meghaladta. Emiatt országos szinten is vízhiány elleni védekezést rendeltek el.
A Duna esetében pedig különösen fontos, hogy nem csak azt kell nézni, mi történt Magyarországon. A folyó vízgyűjtője óriási: a vízállást az Alpoktól a Kárpát-medencéig terjedő területek időjárása és vízháztartása alakítja.
A rekordalacsony vízállás nem pusztán egy látványos természeti jelenség. Az alacsony vízállás:
- nehezíti a hajózást,
- csökkenti a hajók szállítható rakományát,
- megváltoztatja a folyópart és a meder élőhelyeit,
- előhozhat korábban rejtett sziklákat, zátonyokat és mederalakulatokat,
- hatással lehet a folyó menti felszín alatti vizekre,
- és jól látható jelzője annak, hogy a vízgyűjtő vízháztartása rendkívül kedvezőtlen állapotban van.
Budapesten például már jóval a rekordmélypont előtt megjelent az úgynevezett Ínség-szikla a Szabadság híd közelében. Az OVF szerint a szikla nagyjából 95 centiméteres budapesti vízállás alatt válik láthatóvá, teljesebb alakja pedig 72–75 centiméter körül rajzolódik ki. Most pedig már nem egyszerűen a szikla került elő: a Duna medrének eddig rejtett részei váltak láthatóvá.
Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság, Vízügyi honlap, KDVVIZIG, valamint a hajózási helyzetet ismertető 2026. júliusi hatósági tájékoztatások.
Fronthatás
Nincsfronthatás
Tovább melegszik az idő. Front nem várható pár napig. Kedden egy front hatásásra kisebb lehűlés érkezik, ami ismét mérsékli majd a hőséget.
A légnyomás csökken.
