Az MTA által felállított szakértői bizottság átfogó vizsgálata szerint az országos jégkármérséklő rendszer működése nem befolyásolja jelentősen sem a lehulló csapadék mennyiségét, sem a jégesők okozta károk mértékét. A kutatók szerint a rendszer nem okolható az elmúlt évek aszályaiért, hatékonyságát ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok nem támasztják alá.

Az Országos Jégkármérséklő Rendszer, vagyis a JÉGER 2018-ban kezdte meg működését. A hálózat 986 talajgenerátorból áll, amelyek átlagosan tíz kilométerre helyezkednek el egymástól. A berendezések ezüst-jodid-részecskéket juttatnak a levegőbe, amelyek a zivatarfelhőkbe kerülve elméletileg elősegíthetik a jégkristályok kialakulását. A módszer célja, hogy több, kisebb jégszem képződjön, így mérséklődjenek a felszínt elérő jégszemek okozta károk.

A rendszer működésével kapcsolatban az elmúlt években számos állítás jelent meg, többek között az is, hogy a generátorok miatt kevesebb eső hullik, és a JÉGER felelős az aszályos időszakokért. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium felkérésére az MTA Bozó László meteorológus, akadémikus vezetésével állított fel szakértői bizottságot, amely a rendszer csapadékra gyakorolt hatását, környezeti terhelését és hatékonyságát is értékelte.

A 2026-os nyár minden korábbinál szárazabb volt

A tanulmány a több mint 170 éves magyarországi hőmérsékleti és csapadékadatokat is elemezte. Ezek alapján az aszály és a szárazság a Kárpát-medence éghajlatának régóta ismert sajátossága, és a JÉGER működése előtt, valamint az üzembe helyezése óta is váltották egymást szárazabb és csapadékosabb időszakok. A vizsgálat egyértelmű következtetése, hogy a rendszer nem tehető felelőssé az aszályos időjárásért.

A 2026-os nyár ugyanakkor rendkívüli volt: országos átlagban mindössze 74,1 milliméter csapadék hullott, közel 30 milliméterrel kevesebb, mint az eddigi legszárazabb, 1952-es nyáron. Az ország területének csaknem 60 százalékán rekordalacsony volt a nyári csapadékösszeg. A szárazság ráadásul nem csupán Magyarországot érintette, hanem Európa nagy részén is súlyos aszály alakult ki.

A szakértők azt is kiemelték, hogy a több mint 170 éves adatsorban az éves csapadékösszeg változásai nem mutatnak szignifikáns hosszú távú trendet, miközben az országos éves középhőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal emelkedett. A nyári hőmérséklet növekedése különösen az utóbbi évtizedekben gyorsult fel.

A jégesők gyakorisága sem csökkent érdemben

A JÉGER hatékonyságát a bizottság a HungaroMet radaradatai alapján is vizsgálta. A 2014 és 2026 közötti időszakban azt elemezték, hogyan változott a jégesőt adó zivatarok aránya az összes zivataros helyzethez képest. Az országos rendszer 2018-as elindulását követően a jeges radar-pixelek aránya kevesebb mint 2 százalékkal csökkent. A kutatók szerint ez nem tekinthető érdemi változásnak, a jégesők kialakulását sokkal inkább az adott év időjárási helyzetei befolyásolják.

A hatásmechanizmus is számos bizonytalanságot rejt. A talajgenerátorokból kibocsátott ezüst-jodidnak csak legfeljebb 10 százaléka jut el a zivatarfelhőkbe, bizonyos helyzetekben pedig mindössze 1–2 százalék. A felhőkben zajló folyamatok rendkívül összetettek, és a természetes jégképző részecskék mennyisége, valamint a légköri viszonyok is jelentősen befolyásolják az eredményt.

A nemzetközi kutatások sem szolgáltatnak egyértelmű bizonyítékot a jégkármérséklés hatékonyságára. A bizottság által áttekintett két jelentős, randomizált kísérletben sem sikerült statisztikailag igazolható hatást kimutatni a jégszemek tömegére vagy mozgási energiájára. A tanulmány szerint a talajgenerátoros módszer hatását ilyen módszerrel eddig nem vizsgálták.

A környezeti hatásokat is tovább kell vizsgálni

A JÉGER által kibocsátott ezüst-jodid környezeti terhelését illetően a jelentés egy 2020-as talaj- és talajvízvizsgálatra hivatkozik. Öt település körzetében száz helyszínen vettek talajmintákat, 25 helyszínen pedig a talajvizet is elemezték. A vizsgált mintákban az ezüst koncentrációja a kimutatási határérték alatt maradt. A bizottság azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az ezüst elsősorban a talaj felső, 5–10 centiméteres rétegében halmozódhat fel, ezért a jövőben ilyen mélységben javasolja a rendszeres ellenőrzést.

A szakértők végkövetkeztetése szerint a JÉGER működésének nincs 10 százalékot meghaladó, jelentős hatása sem a jégesők okozta károkra, sem a lehulló csapadék mennyiségére. A bizottság ezért azt is javasolja, hogy Magyarországon minden időjárás-módosító rendszer működését kötelező legyen bejelenteni, az új technológiák engedélyezését pedig előzetes tudományos hatástanulmányhoz kössék.

A teljes tanulmány itt érhető el.