Az éghajlatváltozás már most hat az egészségünkre

A környezeti egyensúly megbomlása szintén befolyásolja a gazdaságot, és több száz milliárd dollárba kerül évente a szélsőséges időjárási események elleni védekezés és a károk elhárítása.

2000 és 2016 között az időjárással kapcsolatos katasztrófák száma 46 százalékkal nőtt, és a 125 millió, 65 év feletti felnőtt szenvedett a hőhullámoktól.

A növekvő hőmérséklet a munkahatékonyság mintegy 5,3 százalékos csökkenését eredményezte, és az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges időjárási eseményekhez kapcsolódó gazdasági veszteségeket 2016-ban 129 milliárd dollárra becsülték.

Az éghajlatváltozás emberre gyakorolt tünetei egyértelműek és potenciálisan visszafordíthatatlanok – a világ egész lakosságának egészségére hatással vannak.

Az elmúlt 25 évben az éghajlatváltozásra adott megkésett válasz az emberi életet és a megélhetést veszélyeztette.

Ha gyorsabban reagálnánk változásokra és a problémák megoldására koncentrálnánk, az sok embernek jobb életkörülményeket teremthetne.

Nem tudunk egyszerűen kimászni ebből, tehát az éghajlatváltozás okaival és tüneteivel is szembe kell nézni és meg kell küzdeni.

Donald Trump kivetette az Amerikai Egyesült Államokat a Párizsi Egyezményből, amely 2015-ben 195 ország között jött létre az éghajlatváltozást okozó kibocsátás fokozatos csökkentése érdekében.

Az éghajlatkutatók között nincs kétség, hogy az éghajlat egyre melegebbé válik, és ez befolyásolja az időjárást és az óceánokat. És nem vitatott az sem, hogy az emberek okozzák-e ezt a változást.

Nem kétséges az sem, hogy ezek az időjárási hatások veszélyeztetik az egészséget. Az időjárási katasztrófák, árvizek, hurrikánok, tornádók, aszályok és hőhullámok, közvetlenül veszélyeztetik az embereket. De a felmelegedési tendenciák miatt a szúnyogok száma is növekedett. Például az Aedes aegypti szúnyog, amely a dengue, a zika és a sárgaláz vírus  terjedéséért felelős, egyre több életteret talál.

Ugyanez vonatkozik a maláriát és a nyugat-nílusi vírust terjesztő szúnyogfajokra is. A dengue-láz esetek száma évtizedenként majdnem megduplázódik.

A finom szálló por koncentrációja 1990 óta 11 százalékkal nőtt. Az Egészségügyi Világszervezet által ellenőrzött városok több mint 70 százaléka meghaladja a szennyező anyagok ajánlott szintjét.

A szén-dioxid, – amelyet az emberiség az elmúlt évtizedekben bocsátott ki például a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása miatt – gyorsan emelkedett. Az egész világra átlagolva a légkörben 403,3 ppm volt 2016-ban.

Az üvegházhatást okozó gázok szintje veszélyes és nem fenntartható, és szükséges lenne a kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések bevezetése.

A széndioxid és egyéb üvegházhatást okozó gázok gyors csökkentése nélkül a század végére veszélyes hőmérséklet-emelkedést fogunk elérni, ami jóval meghaladja a Párizsi Egyezmény által kitűzött célt.

Így a jövő nemzedékek egy sokkal barátságtalanabb bolygót fognak örökölni.