A legrémisztőbb dolgok az éghajlatváltozással kapcsolatban

Az emberiség bolygónkra gyakorolt ​​hatása egyre kiterjedtebb, és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy mielőbb vissza kellene fordulnunk erről az útról, mielőtt még több kárt szenvednénk.

A lista hosszú, de itt vannak a  legrémisztőbb dolgok az éghajlatváltozásával kapcsolatosan.

Az éghajlatváltozás már most egy egészségügyi krízis. Az éghajlatváltozás egyik mellékhatása az, hogy a hőhullámok egyre tovább tartanak és intenzívebbé válnak. A tartósan meleg időjárás kedvez a fertőző betegségek terjedésének, amelynek módja kiszámíthatatlan. Az egyre gyakoribbá váló intenzív árvizek a fertőző betegségeket terjesztő rovarok számára nagyobb szaporodási területet biztosítanak. A váratlanul kialakuló pusztító viharok a terményeket károsítják, ami a világ mezőgazdaság termelésére és táplálék hiányhoz vezet.

A politikusok tagadják az éghajlatváltozás létjogosultságát. Mi az első lépés a probléma megoldásához? Általában először be kell ismerni, hogy probléma van. Ez egy nehéz feladat volt a Trump-adminisztráció számára, amely csalásnak nevezte az éghajlatváltozást. Tavasszal jelentették be, hogy az Egyesült Államok kivonul a Párizsi Egyezményből. Köztudott, hogy a megállapodásban létrejött összefogás a világ legnagyobb esélye az éghajlatváltozás elleni küzdelemre (még inkább most, mint később), de Trump szerint ez az önkéntes megállapodás, ebben a  formában az amerikai munkásoknak nem érdeke – főleg a szén- vagy olajiparban dolgozókénak.  Ezért, annak ellenére, hogy csak Szíria marad a másik olyan, aki kimarad az éghajlatról szóló megállapodásból, Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem tartja be a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó szabályokat. Bár a nemzet hivatalosan 2020 novemberéig nem hagyhatja el a megállapodást. Trump aligha az egyetlen kormányzati tisztviselő, aki kételkedni fog abban, hogy az éghajlatváltozást az ember okozza. Márciusban a Környezetvédelmi Ügynökség új vezetője, Scott Pruitt elmondta, nem hiszi, hogy a szén-dioxid okozza a bolygó melegedését. “Úgy vélem, hogy nagyon nehéz feladat pontosan lemérni az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatását, és hatalmas vita van a hatás mértékével kapcsolatban, szóval nem, nem hiszem, hogy ez járul elsődlegesen hozzá a globális felmelegedéshez, amit látunk”. Pruitt szintén visszhangozta Trump kijelentését, miszerint a Párizsi Egyezmény nem egy tisztességes üzlet az Egyesült Államok számára, és azt mondta, hogy a Szenátuson rá kellett volna bólintania, mielőtt a nemzet hivatalosan csatlakozott a Egyezményhez.

Ez egyúttal nemzetbiztonsági ügy. Ha van olyan dolog, ami a republikánus politikusok számára érdekes az éghajlatváltozásban, az a nemzetbiztonságot fenyegető veszély. Számos kulcsfontosságú amerikai támaszpont található olyan területeken, ahol az emelkedő tengerszint jelent veszélyt, beleértve a Norfolk Naval Station-t is, amely az évszázad végéig biztos víz alá kerülne az előrejelzések szerint. De van még egy másik fenyegetés kérdés: ha a tengeri jég megolvad, a hajózási útvonalak megváltozhatnak, és így még nagyobb nyomás nehezedik az amerikai hadseregre.

Még nagyon távol vagyunk a Párizsi egyezménytől. Tehát az éghajlati megállapodástól: csak akkor működik, ha az aláíró országok eleget tesznek az általuk tett ígéreteknek. A 2030-tól várható kibocsátás csökkenés csak a szükséges csökkentés egyharmada lesz, hogy a Föld a Párizsi Egyezmény célkitűzései mentén haladjon. Ezen a pályán a kibocsátás csökkentés nem lenne elég ahhoz, hogy 2100-ig megőrizzük a bolygó 3 Celsius fokos felmelegedési ütemét. Ha ez a globális hőmérséklet emelkedés megtörténik, akkor az éghajlatváltozás szakértői szerint a katasztrófa elkerülésére már nincs mód. A valóságban a globális hőmérséklet emelkedésnek 2 Celsius fokra kellene korlátozódnia, vagy még ennél is kevesebbnek kellene lennie. És ezek a csúnya számok azelőtt kerültek kiszámításra, mielőtt az USA kivonult volna az éghajlati megállapodásból. Fontos tény, hogy az Egyesült Államok az üvegházhatású gázok egyik legnagyobb kibocsátója a világon, és félő, hogy így még többet fognak kibocsátani. Az üvegházhatású gázok olyanok, mint a kísértetek az éghajlati rendszerben.  Láthatatlanok, így könnyű figyelmen kívül hagyni őket. De felmérhetjük a felhalmozódásukat a levegőben, és elemezhetjük az általuk okozott éghajlatváltozást. Ez az eredmény több mint ijesztő ahhoz, hogy komolyan vegyük a kibocsátás csökkentést.