Gyilkos betegségek szabadulnak ki a felolvadó jégből

A kutatók szerint az örök fagy olvadása veszélyes kórokozók elterjedésével járhat. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi bizottság (IPCC) becslése szerint a permafrost (állandó fagy) területe 20-35 %-ot csökkenhet 2050-re.

Tény, hogy az évtizedek óta fagyott mikrobák kiolvadása több halálos, állatokat fenyegető járvány kitöréséért és legalább egy emberi halálesetért okolhatók az utóbbi években. 2016 nyarán egy 12 éves orosz fiú halt meg anthraxban, amelyről úgy gondolják, hogy egy kiolvadt rénszarvas teteméről származott. A távoli észak-oroszországi régióban további 90 lakos kórházba került a betegség miatt.

A permafrost az a fagyott talajréteg, amely az északi féltekén található szárazföldek 24 % -át tesz ki. Olyan, mint egy óriási fagyasztó, amely évtizedekig vagy évezredekig megőrzi a széntartalmát és a kórokozókat. A globális felmelegedés azonban minden évben fokozatosan kiolvasztja a permafrosztot, növelve annak valószínűségét, hogy a lefagyasztott betegségek az állatokat és az embereket megtámadhassák.

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi bizottság becslése szerint a permafrost területe 2050-re 20 % -kal csökken, míg az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja szerint a felolvadás mélysége 2080-ra 30-50 % -kal növekedhet.

Francia biológusok, Jean-Michel Claverie és felesége, Chantal Abergel, a franciaországi Aix-Marseille Egyetem professzorai évtizedeken át mikrobákat tanulmányoztak. Az utóbbi időben azonban a permafrost mélyén rejtőző veszélyekre fordították figyelmüket. Megjegyzik, hogy nem feltétlenül az ismert baktériumok, vírusok és egyéb kórokozók az aggasztóak ,hanem azok, amelyek még ismeretlenek a tudományos közösség számára.

“Vannak arra utaló jelek, hogy a neandervölgyiek és a denizovánok Észak-Szibériában telepedtek le, és őket is különböző vírusos betegségek gyötörték, amelyek közül néhányat ismerünk. Ilyen a himlő és néhány más betegség, amelyek azóta eltűntek” – mondta Claverie a Scientific American-nak. “Az a tény, hogy fertőzéseknek folytonossága lehet köztünk és az ősi emberszabásúak között, lenyűgöző – és aggasztó is egyben.”

Egy orosz tanulmány szerint, melyet 2011-ben publikáltak, 1949 és 1993 között Szibériában számos halálos kimenetelű járvány tört ki. Míg az állatokban diagnosztizált anthrax eseteket Oroszország 28986 településén regisztrálták. Valószínűleg mindegyik a permafrost olvadásnak eredménye.

A jég olvadása következtében a 18. és 19. század halálos fertőzései könnyen visszajöhetnek, különösen azoknak a temetőknek a közelében, ahol ezeknek a fertőzéseknek a áldozatait eltemették.

Az, hogy egy kórokozó túléli-e a permafrost fagyott hőmérsékletét, mind attól függ, hogy a baktériumok, vírusok vagy más mikrobák elég nagy tűrőképességgel rendelkeznek-e. Az antrax például különösen durva.  A legtöbb vírus gyorsan inaktiválódik a gazdasejteken kívül, a fény, a kiszáradás vagy a spontán biokémiai leépülés miatt.

Becslések szerint a permafrost 780 és 1400 gigatonna szárazföldi szenet tartalmaz. Ez egy óriási tartály. Mi történik akkor, ha a permafrost kiolvad és a szén befogadja a mikrobákat? A permafrostban lévő mikrobák a Föld sötét anyagának részét képezik, ezért nagyon keveset tudunk róluk. A többséget soha nem tenyésztették és tulajdonságaik ismeretlenek.