A zsíros ételek menthetik meg a Földet az éghajlatváltozástól?

A zsírsav molekulák körülbelül 10 %-át adják a légköri finom részecskéknek London felett. Az ilyen részecskék segítik a felhőképződést. A kutatók elvetik azt az elképzelést, hogy a főzési zsírokat geo-mérnöki eszközként használják a felmelegedés csökkentésére. Ehelyett a kutatás célja, hogy csökkentse a bizonytalanságot a főzési zsírok éghajlatváltozásban betöltött szerepével kapcsolatban. A kutatók úgy vélik, hogy a zsírsav molekulák a légkörben komplex 3-D struktúrákká szerveződnek. Ezek az aeroszolok a normálisnál hosszabb ideig fennmaradnak, és képesek olyan felhők kialakítására, amelyeknek a szakértők szerint hűsítő hatásuk lehet az éghajlatra. A szerzők szerint a tanulmány fényt derít az aeroszolok hosszú távú légköri hőmérséklet szabályozó szerepére. A légköri aeroszolok az éghajlati kutatások egyik olyan területe, ahol jelentős bizonytalanságok vannak.

A leírás olyan apró részecskékre terjed ki, amelyek lehetnek szilárdak vagy folyékonyak. A sivatagi homok, a korom éppúgy, mint a kémiai reakciók által létrehozott aeroszolok. Ezeknek különböző hatásai lehetnek. Míg a legtöbb aeroszol visszatükrözi a napfényt az űrbe, vannak olyanok, amik elnyelik a hőt.

Az aeroszolok és az általuk létrehozott felhők a Nap energiájának mintegy negyedét tükrözik vissza az űrbe. A kutatók már régóta tudják, hogy a zsírsav-molekulák kerülhetnek a olajsütőkből, és edényekből, a tűzhelyekről a légkörbe – de ez az első alkalom, hogy a tudósok megvizsgálták szerepüket a vízcseppeken belül. Az ultrahangos lebegtetés segítségével a sóoldat és az olajsav egyedi cseppecskéinek helyzete révén a kutatócsoport képes volt lézersugárral és röntgensugarakkal elemezni őket.

A röntgensugarak fontosnak bizonyultak a belső szerkezet feltárásában. Megállapították, hogy ezek a cseppek képesek olyan fázisokat létrehozni, aminek következtében ezek a molekulák sokkal hosszabb ideig maradnak a légkörben.

Ezek a szerkezetek nagyon viszkózusak, ezért a vízcseppek helyett sokkal inkább mézszerűen viselkednek, így a cseppecskék belsejében lévő folyamatok lelassulnak.

Ellenállnak az oxidációnak, így hosszabb ideig fennmaradnak, ami megkönnyíti a felhőképződést.

A tudósok úgy vélik, hogy a levegőben lévő zsírsav molekulák száma viszonylag magas. Londonban a légköri finom részecskék körülbelül 10% -át teszik ki, egy tavalyi kutatás szerint. Ez hatással lehet a felhők számára és az űrbe visszaverődő hőmennyiségre.

A folyamatok a fejünk fölött történnek. A komplex struktúrákat olyan hasonló zsírsav molekulák alkotják, mint a szappant a vízben.

Laboratóriumi körülmények között drámai módon tudják befolyásolni, hogy a keverék zavaros vagy átlátszó, szilárd vagy folyékony legyen. Az a gondolat, hogy ez történhet a fejünk felett lévő levegőben is izgalmas, és újabb kihívásokat vet fel. Fontos megértenünk, hogy ezek a főzési zsírok vajon mit művelnek a körülöttünk lévő levegőben.

A kutatók szerint a jelenlegi nagy léptékű légköri modellek egyáltalán nem számolnak a 3-D struktúrák szerepével az aeroszolokban. De elutasítják azt az elképzelést, hogy a sütés zsírokat valamilyen mérnöki fondorlattal felhasználják a globális felmelegedés hatásainak korlátozására. Sokkal fontosabb, hogy molekulákat összegyűjtsék a légkörből, és további vizsgálatokat eszközöljenek velük. Ha van hatásuk, akkor az valószínűleg hűtő hatás, de ennek pontos feltérképezéséhez további kutatásokra van szükség.