Nem ragyog tovább a csodálatos elme

Egy évvel ezelőtt Hawking a BBC “Stephen Hawking: Új Föld – expedíció ” című dokumentumfilmjében megjósolta, hogy az emberiségnek mindössze 100 éve van, hogy találjon és letelepedjen egy másik bolygón, mivel a Földön már olyan nagy mértékű és visszafordíthatatlan károkat okozott.

Hawking bírálta Donald Trump amerikai elnök azon döntését, miszerint júniusban az Egyesült Államokat kilép a Párizsi Egyezményből.

“Közel vagyunk a kritikus ponthoz, ahol a globális felmelegedés visszafordíthatatlanná válik” – mondta a BBC Newsnak. “Trump akciója a Földet olyan irányba terelheti minek következtében olyanná válik, mint a Vénusz; kétszázötven fokos hőmérséklettel, és kénsavas esővel.”

“Az éghajlatváltozás az egyik olyan nagy veszély, amellyel szembe kell néznünk és ha akarjuk, ezt meg is tudjuk akadályozni. Azáltal, hogy megtagadja az éghajlatváltozás kézzel fogható bizonyítékait, és kilép a párizsi egyezményből, Donald Trump visszafordíthatatlan környezeti károkat okoz ennek a gyönyörű bolygónak. Veszélyezteti a természeti világot, minket embereket és gyermekeinket.”

Hawking, a tudományos géniusz közkedvelt mintaképe lett. Szerepelt a “Star Trek: The Next Generation” című produkcióban a The Simpsons című rajzfilmsorozatban, és megírta tudományos bestsellerét, Az idő rövid történetét. A könyv 9 millió példányban kelt el, bár sok olvasó nem fejezte be a mű olvasását, mégis a legolvasottabb műnek kiáltották ki.

Bizonyos értelemben Hawking örökölte Albert Einstein zseniális hírességét. Einstein óta nem volt tudományos celeb, aki ennyire lekötötte volna a nagyközönség figyelmét. Olyan tudományos ikon, példakép vált belőle, ami túlmutat a közönséges halandókon. Az emberek nem teljesen értik, hogy mit mond, de tudják, hogy amit mond az briliáns. Ez ő harca, az emberi eleme harca, amitől az emberek megállnak és figyelnek.

Einsteinnel kapcsolatban a legtöbb ember ismeri az e = mc2 képletet, de nem tudják, mit jelent. Hawking munkája bonyolultabb volt, de megértették, hogy amiről beszél alapvető, sőt valami elemi fontosságú dologról van szó.

Ő tette fel, és próbálta megválaszolni a világegyetem legnagyobb kérdéseit: hogyan született meg a világegyetem, a fekete lyukak, az idő.

Hawking, aki 300 évvel született Galileo halála után, a Cambridge-i Egyetem matematika professzora lett. Ugyanazt a posztot töltötte be, mint Isaac Newton. Mind a fizikusok, mind az asztrofizikusok saját maguk közé sorolják. Hawking munkájának nagy része a kozmológia területén született, ami a csillagászat mély gondolkodású ágazata, amely megpróbálja megmagyarázni az univerzum összességét.