Miként hat az éghajlatváltozás a fertőző betegségekre?

Ez azt jelenti, hogy világunkban végbemenő globalizáció nagy lehetőséget biztosít a fertőző betegségek terjedéséhez.

A földrészek felfedezésének korában a fertőzések jelentős szerepet játszottak az emberiség történelemének alakulásában. Az 1918-as spanyol nátha járvány eredetét is parázs viták jellemzik.  Európai kitörésének időpontja véletlenül egybeesett az első világháború végén a csapatok tömeges mozgásával. Valószínűleg az amerikai katonák hozták a kansasi Camp Funstonból.

A közelmúltban a HIV/AIDS a 20. század elején jelent meg, de csak az 1960-as években terjedt el az afrikai közlekedési útvonalak mentén.

A fejlett országok, különösen Ausztrália, amely földrajzilag elszigetelt,  viszonylag védett a járványoktól – vagy azt gondolhatják, hogy ők védve vannak. Azonban a turisták bevitték az ebolát az Egyesült Államokba és Európába, a SARS-ot (Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) Ázsiából Kanadába vitték, és a MERS (közép-keleti Légzőszervi Szindróma) koronavírust Szaud-Arábiából Dél-Koreába. A legfrissebb tanulmányok rámutattak az antibiotikum-rezisztens baktériumok behozatalának kockázatára olyan országokban, ahol az ellenállóképessége a vírusoknak nagyobb.

A globalizáció hatása azonban sokkal összetettebb, bonyolultabb, mint egyszerű utazás. Az Egészségügyi Világszervezet jelentésében számos olyan tényezőt jelölt ki, amely súlyosbíthatja a fertőző betegségek terjedését. Ezek közé tartozik a környezet, a demográfia, a gazdaság és a technológia változásai.

Jelen cikkünkben az éghajlat hatásait elemezzük.

Az ember környezetre gyakorolt ​​hatása számos módon megváltoztathatja a fertőzések kialakulásának kockázatát. Az éghajlatváltozás hatással lehet a betegségeket terjesztő rovarokra (például a magasabb hőmérsékleten a szúnyogok jobban szaporodnak) és a meleg tengervíz miatt egyes betegségek könnyebben terjednek (mint például a kolera). Járványok törhetnek ki, mivel a meleg vízben a kórokozók jobban szaporodnak.

Amikor az emberek állatok élőhelyére hatolnak be, új betegségekkel találkozik a szervezetük, amit zoonozisnak neveznek. Például úgy gondolják, hogy a HIV is a főemlősökből jutott át és fertőzte meg az embereket. Az állatokkal és környezettel való érintkezésből eredő egyéb megbetegedések közé tartoznak a SARS (a denevérekből a cibetmacskákkal jutott Dél-Kínában), a Hendra-vírus (a denevérekről terjedt az emberre és a lovakra) és a Nipah-vírus (ismét denevérekből jutott az emberekre és a sertésekre).