Miért gyengébb az idei atlanti hurrikán szezon a tavalyinál?

Az idei atlanti hurrikán szezon viszonylag szelíd volt – egészen a múlt hétig. Eddig Florence volt az egyetlen USA-beli hurrikán, ami partot ért. Ezidáig a kialakult viharok a műholdas képeken gyenge, szervezett foltokként jelentek meg, szemben a 2017-es év lenyűgözően szép, tökéletesen szimmetrikus robogó szörnyetegeivel.

Összehasonlításképpen, a 2017-es trópusi idény brutális volt. Az Egyesült Államokat elérő hurrikánok közül az első volt augusztus végén Harvey, amely a texasi partot döntötte romba a 180 km/óránál nagyobb szelével. Houston nagyvárosi régiójának területére 1300 millimér eső hullott. Harvey-t, az Irma és a Maria nevű nagy hurrikán követte. Mindkettő elérte az 5-ös kategória intenzitását. Irma a Karib-térségben tombolt, mielőtt az Egyesült Államokba betette volna a lábát. 180 km/órás szélrohamokat okozott Floridában és Georgia északi részén. Végül Maria megtámadta Puerto Rico-t, de olyan vadul, amely közel 3000 embert halálhoz vezetett, és hónapokra a sok sziget áramellátás nélkül maradt. A három vihar által okozott kár meghaladta a 200 milliárd dollárt, és véget vetett egy hosszú, többéves hurikánmentes szezonnak az Egyesült Államok partjainál.

Néhány tényezőt vegyünk át, ami a lassú induláshoz vezetett a 2018-as szezonban.

Hűvösebb vízfelszín

A trópusi Atlanti-óceán, a Karib-tenger és Afrika nyugati partja között, ahol a történelem leginkább pusztító hurrikánjai alakultak ki, viszonylag hűvösebb a normálishoz képest. Jóval hűvösebb, mint a tavalyi évben.

Ez a hideg anomália azért fontos, mert a trópusi Atlanti-óceán meleg vize olyan gőzmotorként működik, amelynek köszönhetően a zivatar rendszerek Nyugat-Afrika partjaitól haladva olyan figyelemre méltó viharokká alakuljanak, mint Irma, Maria, Andrew és Camille, amelyek betöltik a meteorológiai történelemkönyveket.

A hűvös vizek kevesebb energiát jelentenek a viharok kialakulásához.

Az ábrán a kék szín jelzi a hideg anomáliát.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a Mexikói-öbölben és az Atlanti-óceán északi részén a szokásosnál melegebb a hőmérséklet. Ezeken a területeken keletkezett a 2018-as év viharainak nagy része.

Száraz levegő

Másik fontos tényező, hogy mostanában gyakran száraz a levegő a trópusi atlanti térségben.

A száraz levegő gátolja a viharok fejlődését, amelyek a hurrikánok előfutárai.

A száraz levegő gyakori jelenléte 2018-ban egyértelmű. Az ilyenkor megszokottnál kétszer gyakrabban fordul elő.

Erős szélnyírás

A szélnyírás, vagyis a különböző magasságokban eltérő sebességgel vagy különböző irányból fújó szél ebben az évben erőteljesebb volt az átlagnál. Míg a hurrikánok erőteljes, brutális viharok, paradox módon elég törékenyek. Valójában a szélcsillapítás és a száraz levegő behatolása szerepet játszott a Florence hurrikán gyengülésében, mielőtt partot ért.

2017-ben a Csendes-óceánon erőteljes La Nina-minta volt jellemző, amely jellemzően az Atlanti-óceánon gyenge szélsebességgel és aktív hurrikán-szezonnal járt. 2018-ban a La Nina-mintázat megszűnt, hozzájárulva az Atlanti-óceán felett megnövekedett nyíróerőhöz. Ez szerepet játszott a kialakult viharok hatékonyságának korlátozásában.

Nyilvánvalóan, egészen eddig a 2018-as hurrikán szezon a 2017-es évad árnyéka volt. Az elmúlt hetekben azonban a trópusi Atlanti-óceánon atipikusan hűvös hőmérséklet kissé felmelegedett és a szélnyírás az átlagos szint alá csökkent.

Következésképpen a trópusi tevékenység feléledt. A szeptember második felében tapasztalt jelek arra engednek következtetni, hogy a Közép-Atlanti-óceán felett kevésbé lesznek jelen a korábbi gátló tényezők. A viszonylag meleg vizeken: az Atlanti-óceán északi partján és a Mexikói-öbölben a lakosok figyelme még nem lankadhat.