Sokkal több vizet nyel el a Föld belseje, mint eddig hittük

A Nature című folyóiratban megjelent tanulmányban egy kutatócsoport becsülte meg, hogy mennyi vizet szív be a Föld belsejébe a szubdukciós zónákon keresztül, ahol két kontinentális kőzetlemez találkozik és az egyik lebukik a másik alá.
A kutatók a Mariana-árok mentén szeizmográfokkal rögzített adatokat használták fel – ebben a szubdukciós zónában, a csendes-óceáni kőzetlemez a Fülöp-szigeteki lemez alá bukik. Az egy évnyi mérés elemzése megkönnyíti a képalkotást arról, hogy mennyi víz kerül a sziklák és a lemezek belsejébe. A meghatározást úgy végezték el, hogy feljegyezték, a szeizmikus hullámok milyen gyorsan haladnak át a sziklákon.

kép forrása: elte.prompt.hu

A Mariana-árok közelében legalább 4,3-szor több víz szivárgott le, mint korábban gondolták. Ez a felfedezés széles körben segít megérteni a Föld vízciklusát, mondta a Columbia Egyetemről Donna Shillington. A tengeri geológia és a geofizika kutatója, Shillington azt mondta, hogy a víz a Föld felszíne alatt segíthet a magma fejlődésében, így gyakoribbá válhatnak a földrengések. A sebességmérések használatával a tudósok képesek kiszámolni, hogy a szubdukciós zónák mentén 25 kilométer mélyen az ismert hőmérsékleti és nyomási viszonyok mellett 3 milliárd terragrammnyi vízmennyiséget nyel el a repedés. Egy terragramm egy billió grammnak felel meg.
Ellentétben a régi mondással, hogy “ami felmegy, annak le is kell jönnie”, itt fordítva működik. A Földbe elnyelt víz legtöbbje a vulkánkitörések során visszakerül a légkörbe. A Föld által elnyelt óceán víz mennyisége és a légkörbe kilövellt mennyiség nem egyenlő. Valójában sokkal több nyelődik el, mint amennyi kikerül belőle. Mégsem hiányzik víz az óceánokból, így valamilyen másik folyamatnak még lennie kell, ahová a víz jut. Van még egy mód, ahogy a víz áthalad a Föld belsejében, amit a tudósok nem értenek. Így további kutatásokra lesz még szükség a témában.