Nagy a baj az északi-sarkon

A Brémai Egyetem szerdai közlése szerint az Északi-sark térségét február 22-én 14,49 millió négyzetkilométer tengeri jég borította, ami körülbelül akkora, mint Oroszország területe.

Ez valamivel kevesebb, mint a tavaly mért legkisebb téli maximum, 14,58 millió négyzetkilométer.

“Megdőlt a legkisebb téli maximum rekordja” – közölte Georg Heygester, az Brémai Egyetem Környezeti Fizika Intézetének kutatója, hozzátéve, hogy csak egy hirtelen, jelentős márciusi fagy hizlalhatja a tengeri jeget februári kiterjedése fölé.

Az Amerikai Országos Hó- és Jégadatközpont szerdai közlése szerint műholdas méréseik március 7-én mutatták ki a valaha mért téli legkisebb tengeri jég kiterjedést az Észak-sark térségében, 14,42 millió négyzetkilométert.

Az Északi-sark körüli tengeri jég zsugorodása jelzi leglátványosabban a klímaváltozást az elmúlt évtizedekben. Klímakutatók arra figyelmeztettek, hogy ha változatlan ütemben folytatódik a károsanyag-kibocsátás 2050-re eltűnhet a tengeri jég az Arktiszon.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint az idei télen legalább háromszor érkezett hőhullám az Északi-sarkvidékre, amikor a nagy erejű atlanti viharok meleg, nedves levegőt hoztak, így a jég újraképződésének idején előfordultak olvadáspont közeli hőmérsékletű napok.

Az északi-sarkköri változások és az olvadó tengeri jég a világ más részeinek éghajlatára is hatással lesz az úgynevezett futóáramlások miatt, amelyek nagy sebességű, vízszintes légáramlási zónák, szerepük van a hőmérséklet szabályozásábanen.