Közeledik az őszi napéjegyenlőség

A csillagászati ősz szeptember 23-án kezdődik. Ez természetesen az északi féltekén igaz, hiszen a délin most pont a tavasz veszi kezdetét. Ettől kezdve a Nap az egyenlítőtől egyre délebbre a Baktérítő felé delel, sugaraiból egyre kevesebb jut hozzánk. Az északi féltekén rövidülnek és hűvösebbre fordulnak a nappalok, közelít a tél.

A meteorológiai őszben már jócskán benne járunk és az időjárás is eszerint viselkedik. Hűvös nappalok, párás reggelek a jellemzők. Persze a vénasszonyok nyara még eljöhet, de az enyhe hajnaloktól minden bizonnyal elbúcsúzhatunk egészen májusig.

A “equinox” szó latin eredetű és szó szerint “napéjegyenlőséget” jelent. Ezekben a napokban, mindenütt a Földön körülbelül 12 órás a napsütés – ha az időjárás is engedi – és 12 órás az éjszakai sötétség. A Föld tengelye átlagosan 23,5 fokban dől a keringés síkjára, a merőleges egyeneshez képest. Ahogyan a Föld a Nap körül jár az év során, közeledik a nap felé vagy távolodik attól. Így zajlik le minden év. Az egyenlőség napján azonban a Föld tengelye merőleges a napsugarakra, és közel azonos hosszúságú a nappal és az éjszaka világszerte.

A régi kelták és a kínaiak már augusztus elején megülték az ősz kezdőünnepét, náluk az őszi napéjegyenlőség napja az évszak zenitje, annak eszmei közepét foglalta el. A kínai naptárban például az ősz augusztus 7-én kezdődik és november 6-ig tart s az őszpont az évszakot majdnem pontosan kétszer másfél holdhónapra, 46 illetve 44 napra osztja. A kínai és japán őszt a krizantém-ünnepek aranyozzák be. Ez a virág, melyet Európa csak a XVIII. század végén ismert meg, a japánok és kínaiak „őszi rózsája” volt. Nyílásának ideje miatt e gondolatot Európa is átvette, így lett a krizantém őszszimbólum, a temetők halottak napi dísze nálunk is.

Általában az őszi napéjegyenlőség szeptember 22. és 24. közé esik, ebben az évben a napéjegyenlőség szeptember 23-án, hétfőn 7:51-kor lesz.