A zsíros ételek menthetik meg a Földet az éghajlatváltozástól?

2017. november. 27 12:34

A főzésből származó, levegőbe kibocsátott zsírsavak hozzájárulhatnak az éghajlat hűtését eredményező felhők kialakulásához, mondják a tudósok.

A zsírsav molekulák körülbelül 10 %-át adják a légköri finom részecskéknek London felett. Az ilyen részecskék segítik a felhőképződést. A kutatók elvetik azt az elképzelést, hogy a főzési zsírokat geo-mérnöki eszközként használják a felmelegedés csökkentésére. Ehelyett a kutatás célja, hogy csökkentse a bizonytalanságot a főzési zsírok éghajlatváltozásban betöltött szerepével kapcsolatban. A kutatók úgy vélik, hogy a zsírsav molekulák a légkörben komplex 3-D struktúrákká szerveződnek. Ezek az aeroszolok a normálisnál hosszabb ideig fennmaradnak, és képesek olyan felhők kialakítására, amelyeknek a szakértők szerint hűsítő hatásuk lehet az éghajlatra. A szerzők szerint a tanulmány fényt derít az aeroszolok hosszú távú légköri hőmérséklet szabályozó szerepére. A légköri aeroszolok az éghajlati kutatások egyik olyan területe, ahol jelentős bizonytalanságok vannak.

A leírás olyan apró részecskékre terjed ki, amelyek lehetnek szilárdak vagy folyékonyak. A sivatagi homok, a korom éppúgy, mint a kémiai reakciók által létrehozott aeroszolok. Ezeknek különböző hatásai lehetnek. Míg a legtöbb aeroszol visszatükrözi a napfényt az űrbe, vannak olyanok, amik elnyelik a hőt.

Az aeroszolok és az általuk létrehozott felhők a Nap energiájának mintegy negyedét tükrözik vissza az űrbe. A kutatók már régóta tudják, hogy a zsírsav-molekulák kerülhetnek a olajsütőkből, és edényekből, a tűzhelyekről a légkörbe – de ez az első alkalom, hogy a tudósok megvizsgálták szerepüket a vízcseppeken belül. Az ultrahangos lebegtetés segítségével a sóoldat és az olajsav egyedi cseppecskéinek helyzete révén a kutatócsoport képes volt lézersugárral és röntgensugarakkal elemezni őket.

A röntgensugarak fontosnak bizonyultak a belső szerkezet feltárásában. Megállapították, hogy ezek a cseppek képesek olyan fázisokat létrehozni, aminek következtében ezek a molekulák sokkal hosszabb ideig maradnak a légkörben.

Ezek a szerkezetek nagyon viszkózusak, ezért a vízcseppek helyett sokkal inkább mézszerűen viselkednek, így a cseppecskék belsejében lévő folyamatok lelassulnak.

Ellenállnak az oxidációnak, így hosszabb ideig fennmaradnak, ami megkönnyíti a felhőképződést.

A tudósok úgy vélik, hogy a levegőben lévő zsírsav molekulák száma viszonylag magas. Londonban a légköri finom részecskék körülbelül 10% -át teszik ki, egy tavalyi kutatás szerint. Ez hatással lehet a felhők számára és az űrbe visszaverődő hőmennyiségre.

 

A folyamatok a fejünk fölött történnek. A komplex struktúrákat olyan hasonló zsírsav molekulák alkotják, mint a szappant a vízben.

Laboratóriumi körülmények között drámai módon tudják befolyásolni, hogy a keverék zavaros vagy átlátszó, szilárd vagy folyékony legyen. Az a gondolat, hogy ez történhet a fejünk felett lévő levegőben is izgalmas, és újabb kihívásokat vet fel. Fontos megértenünk, hogy ezek a főzési zsírok vajon mit művelnek a körülöttünk lévő levegőben.

A kutatók szerint a jelenlegi nagy léptékű légköri modellek egyáltalán nem számolnak a 3-D struktúrák szerepével az aeroszolokban. De elutasítják azt az elképzelést, hogy a sütés zsírokat valamilyen mérnöki fondorlattal felhasználják a globális felmelegedés hatásainak korlátozására. Sokkal fontosabb, hogy molekulákat összegyűjtsék a légkörből, és további vizsgálatokat eszközöljenek velük. Ha van hatásuk, akkor az valószínűleg hűtő hatás, de ennek pontos feltérképezéséhez további kutatásokra van szükség.

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Nincsfronthatás

Fronthatásra nem kell számítani. Holnap érkezik a következő front. A parlagfűre érzékenyek számíthatnak az allergiás tünetek megjelenésére, tapasztalhatnak orr- és szájnyálkahártya viszketést, orrfolyást, tüsszögést, szemviszketést.

A légnyomás emelkedik.