Az ENSZ szerint már nem kerülhető el az 1,5 fokos felmelegedés átlépése

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az UNEP szeptember 2-án tette közzé Limiting Overshoot című jelentését, amely már egy olyan jövővel számol, amelyben az emberiség túllépi a Párizsi Megállapodásban kulcsfontosságú célként meghatározott 1,5 fokot. A szervezet szerint a jelenlegi politikák és a közeljövő várható pályái mellett a küszöb átlépése széles körben elkerülhetetlennek tekinthető.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden elveszett. A jelentés éppen arra próbál választ adni, mi történjen azután, hogy a világ átlépi az 1,5 fokot. A szakértők szerint a legfontosabb cél az úgynevezett „túllövés” – vagyis az 1,5 fok feletti időszak – mértékének és időtartamának minimalizálása, majd a globális átlaghőmérséklet visszaszorítása.

A felmelegedés ugyanis nem egyetlen pillanatban történik meg. A hőmérséklet egy hosszabb távú pályát követ: előbb átlépi az 1,5 fokot, majd eléri a csúcsát, ezt követően pedig megfelelő intézkedések esetén lassan csökkenhet. Az ENSZ szerint az sem mindegy, milyen magasra jutunk. A jelenlegi vállalások teljesítése mellett is legalább 1,8 Celsius-fokos csúcshőmérséklet-emelkedéssel számolnak, más pályák pedig 2 fok fölé vezethetnek.

Minden egyes tizedfok számít. Minél magasabbra emelkedik a hőmérséklet, és minél tovább maradunk a küszöb felett, annál nagyobbak lesznek a kockázatok az emberekre, a gazdaságokra és a természetes ökoszisztémákra nézve. Nőhet a szélsőséges hőhullámok, aszályok, árvizek és más éghajlati veszélyek kockázata, miközben egyes folyamatok visszafordíthatatlanná válhatnak.

Nem mindegy, meddig maradunk felette

Az UNEP szerint ezért nem szabad úgy tekinteni az 1,5 fok átlépésére, mintha ezzel a klímavédelmi cél automatikusan értelmét veszítené. A legjobb fennmaradó út az azonnali és tartós kibocsátáscsökkentés, többek között a metánkibocsátás mérséklése és a nettó nulla kibocsátás elérése. Ezzel párhuzamosan nagy mennyiségű szén-dioxidot is el kellene távolítani a légkörből, hogy hosszabb távon ismét csökkenhessen a globális hőmérséklet.

Mindeközben az alkalmazkodásra is sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni. A városokat, az infrastruktúrát, a mezőgazdaságot és a természeti rendszereket fel kell készíteni egy olyan klímára, amely már most is jóval szélsőségesebb, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Az alkalmazkodásnak azonban vannak határai, és ezek annál hamarabb elérkezhetnek, minél magasabbra emelkedik a hőmérséklet.

Az idei nyár szélsőséges hőhullámai, erdőtüzei és árvizei így nem pusztán különálló időjárási események lehetnek, hanem annak a világnak az előjelei, amely felé tartunk. Az ENSZ üzenete ugyanakkor nem a lemondásról szól: az 1,5 fok átlépése után is minden elkerült tizedfok számít. A döntések most határozzák meg, milyen magasra jut a felmelegedés, és milyen gyorsan lehet majd visszafordítani a folyamatot.

Mi is ez az 1,5 fok?

Az 1,5 Celsius-fokos érték azt jelenti, hogy a Föld globális átlaghőmérséklete ennyivel emelkedik az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ez nem egy éles „fal”, amely alatt nincs veszély, felette pedig hirtelen bekövetkezik a katasztrófa, hanem egy olyan fontos éghajlati küszöb, amely felett egyre nagyobb a szélsőséges időjárási események és a súlyos, akár visszafordíthatatlan változások kockázata. A Párizsi Megállapodás ezért azt a célt tűzte ki, hogy a felmelegedést jóval 2 Celsius-fok alatt, lehetőleg 1,5 foknál korlátozzuk az iparosodás előtti szinthez képest. Minden további tizedfok számít: minél kisebb a felmelegedés, annál mérsékeltebbek lehetnek a klímaváltozás következményei.