Az év legfontosabb klímakonferenciája kezdődik a jövő héten

2022. október. 28 16:21

A klímaváltozás féken tartása érdekében vállalt lépésekről tárgyalnak a világ vezetői. A korábbiakhoz képest sokkal jelentősebb összefogásra, valós tettekre van szükség.

November 6. és 18. között kerül megrendezésre a COP27 elnevezésű ENSZ klímacsúcs az egyiptomi Sharm El Sheikh-ben. A COP rövidítés az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezmény részes feleinek Konferenciáját jelöli (conference of the parties). A világ vezetői azzal a céllal gyűlnek össze évről évre, 1995 óta immár 27. alkalommal, hogy megállapodásra jussanak az éghajlatváltozás elleni cselekvés konkrétumairól.

A konferenciát megelőzően adják ki éves jelentéseiket a legnagyobb nemzetközi szervezetek, mellyel a világ döntéshozóinak állásfoglalását igyekeznek elősegíteni. Október 10-én látott napvilágot az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt legújabb jelentése, melyben a bolygón már most tapasztalható éghajlatváltozás, ezen belül is kifejezetten az extrém megterhelést jelentő hőhullámok okozta humanitárius válság mértékét és jellegét értékelik, emellett felhívják a figyelmet arra az igencsak aggasztó jövőképre, mely felé nagy sebességgel haladunk. Évtizedeken belül élhetetlenné válhat több régió a Földön hathatós cselekvés nélkül, a melegedés jelenlegi ütemével számolva. Tömeges szenvedés, halál, népvándorlás és az egyenlőtlenségek fokozódása vár az emberiségre, ha tovább halogatjuk a megfelelő lépések megtételét.

Október 26-án jelent meg a Meteorológiai Világszervezet éves üvegházgáz-jelentése (WMO Greenhouse Gas Bulletin), mely alapján 2021-ben rekord magas szintet ért el a három legfontosabb üvegházgáz, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid légköri koncentrációja. A szén-dioxid koncentrációja 2021-ben 415,7 ppm, a metáné 1908 ppb, a dinitrogén-oxidé pedig 334,5 ppb volt. Ezek a mennyiségek az iparosodás előtti szint 149%-át, 262%-át, illetve 124%-át jelentik.

A szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése világszerte emberek millióinak életére és megélhetésére van hatással. Az éghajlatváltozás súlyos következményekkel jár mind az emberiség, mind a földi élet minden más formájára nézve. A 2015-ös Párizsi Egyezményben az országok vállalást tettek üvegházgáz-kibocsátásuk csökkentésére a globális cél érdekében, miszerint a melegedés mértékét mindenképp jóval 2 Celsius fok alatt, de sokkal inkább 1,5 fok alatt kell tartani. Jelenleg 1,1 foknál járunk globális átlagban, a változások azonban már most aggasztóak. A fenti eredmények tükrében a gyakorlat azt mutatja, hogy a megállapodásokat nem követték valóban hathatós tettek. Az idei klímacsúcs legfontosabb küldetése a cselekvés előmozdítása: valódi lépésekre, széleskörű összefogásra van szükség a klímaváltozás féken tartásához.

Egyre fokozódó feszültség övezi a fejlett és fejlődő országok közötti vitákat is. Az ENSZ adatai alapján a világ legkevésbé fejlett országai a globális éves szén-dioxid-kibocsátás mindössze töredékéért felelősek, mégis ezek az országok a legkiszolgáltatottabbak az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeni, közvetlen és gazdasági hatásainak is. A gazdag országok a legnagyobb szennyezők a fosszilis tüzelőanyagok égetése révén, mégis megvan a földrajzi és gazdasági előnyük az alkalmazkodáshoz. A lépéselőny azonban nem jelent megváltást: a klímaváltozás okozta súlyos válság mindannyiunk felelőssége.

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Nincsfronthatás

Továbbra is erős az UV sugárzás és tikkasztó a meleg. Ezért tartózkodjanak a legmelegebb órákban hűvös helyen és fogyasszanak könnyű ételeket. Az elmúlt évekhez képest eddig csapadékosabb és melegebb nyár kedvezett a parlagfű növekedésének. A parlagfű pollenszemei már több helyen megjelentek a levegőben.

A légnyomás csökken.