Erdőtüzek Közép-Európában: A tűzveszély már nem csak déli probléma

Az erdőtüzek kockázata már nem korlátozódik kizárólag a mediterrán térségekre – a klímaváltozás, az emberi tevékenység és a megváltozott tájhasználat következtében Közép- és Észak-Európa is egyre inkább veszélyeztetetté válik. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legújabb tanulmánya – Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe – rávilágít, hogy a kontinensnek alkalmazkodnia kell a megváltozott tűzviszonyokhoz.

A jelentésben 22 nemzetközi kutató működött közre, köztük Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója. A tanulmány szerint évente közel 780 millió hektárnyi terület ég le világszerte – ez nagyjából Ausztrália méretének felel meg. Bár nem mindenhol nő a leégett területek száma, a tüzek intenzitása és pusztító ereje egyértelműen fokozódik.

Az egyre melegebb és szárazabb éghajlat ideális körülményeket teremt a tüzek számára. A kiszáradt növényzet könnyen lángra lobban – akár egy eldobott cigarettacsikktől is. Különösen veszélyesek az úgynevezett wildland–urban interface (WUI) zónák, ahol a lakott területek közvetlenül érintkeznek a természetes vegetációval. Európa területének mintegy 7%-a tartozik ebbe a kategóriába.

A magyar helyzet sem rózsás: míg normál években néhány száz hektárnyi vegetáció ég le, 2022-ben – az extrém aszály miatt – már több mint 7000 hektár vált a tűz martalékává. A hazai tüzek 99%-a emberi tevékenységre vezethető vissza, például gondatlan tarlóégetésre, eldobott csikkekre vagy szándékos gyújtogatásra.

A kutatók szerint a probléma kezelése nem merülhet ki a tűzoltásban – megelőzésre és társadalmi szemléletváltásra van szükség. A javasolt megoldások közé tartozik:

• Tűztudatos társadalom kialakítása, amely tisztában van a kockázatokkal, és tudatosan cselekszik a természetben.

• Várostervezési reformok, melyek előnyben részesítik a kevésbé gyúlékony anyagokból készült épületeket és pirofób növények ültetését.

• Tájhasználati változtatások, például legeltetéssel csökkenteni a gyúlékony biomassza mennyiségét.

• Őshonos és változatos növényzet fenntartása, valamint a kontrollált égetés alkalmazása bizonyos élőhelytípusokban – például mediterrán bozótosokban –, amelyek természetes módon függnek az alacsony intenzitású tüzek ritmusától.

A cél egy olyan Európa megteremtése, amely nemcsak reagál a tüzekre, hanem megelőzni is képes őket – ezzel óvva emberi életeket, ökoszisztémákat és a gazdasági javakat is.