“Azt hittük, leomlott a kémény” – erős földrengés rázta meg Mosonmagyaróvár térségét, ez állhat a háttérben

Február 21-én, szombaton 13:44-kor 4,35 magnitúdójú földrengés pattant ki a szlovák-magyar határon, amelyet a hazai lakosság széles körben érzett – írta a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium.

Mint hozzátették, az adatok alapján a földrengés epicentruma Mosonmagyaróvártól megközelítőleg 15 km-re volt, 13 km-es mélységben. 

“Azt hittük, leomlott a kémény”

A Kiderül.hu Mosonmagyaróvárról, Levélről, Jánossomorjáról, Máriakálnokról és Lipótról is kapott jelzést. Kollégánknak egy mosonmagyaróvári társasház lakói úgy fogalmaztak, először azt hitték, hogy leomlott a kémény, mert akkora huppanást hallottak.

“Az egyik szomszédnál kinyíltak a szekrényajtók, a másik alatt pedig mozgott a heverő. A nagy huppanást hallva én pedig attól tartottam, hogy leszakad a mennyezet”

– mondta egyikük lapunknak.

“Rezgett az egész emelet, nagyon durva érzés volt” – fogalmazott egy levéli lakos arról, aki egy családi ház emeletén tartózkodott a földrengés ideje alatt.

Folyamatosan érkeznek a bejelentések

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium a Facebook-oldalán azt is írta: “A kollégáink jelenleg is dolgoznak az adatok manuális kiértékelésén, hogy pontos információkat adhassunk a földrengés helyéről, mélységéről és magnitúdójáról. Amint rendelkezésre állnak a megerősített eredmények, frissíteni fogjuk ezt a bejegyzést” – tették hozzá. Íme a bejegyzés:

A poszt alatt azt írták, eddig többi között Kóny, Halászi, Mosonmagyaróvár, Dunakiliti, Győr, Dunasziget, Rajka, Hegyeshalom, Hédervár, Vámosszabadi településekről kaptak bejelentést.

A katasztrófavédelemhez károkról nem érkezett bejelentés

Németh Ramóna, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője arról tájékoztatott szombat délután, hogy a földrengéssel összefüggésben nem kaptak bejelentést.

Mi állhat a földrengés hátterében?

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium újabb posztjában arról ír, hogy mi állhat a szlovák-magyar határ közelében kipattant földrengés hátterében. “A Kárpát-medence térségében a kőzetlemezekben folyamatosan tektonikai feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik fő oka, hogy az Adriai-kőzetlemez lassan, de tartósan észak felé mozog, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás mintegy „harapófogóba” szorítja a Kárpát-medence alatti kőzettesteket, amelyek az Adriai- és az Európai-kőzetlemez közé ékelődnek” – írják.

“A mostani földrengés az úgynevezett ALCAPA-lemezen belül pattant ki, amely a Kárpát–Pannon régió északnyugati részének aljzatát alkotja. Ez az afrikai eredetű lemeztest az oligocén végétől préselődött a térségbe, majd a Pannon-medence kinyílásával és elvékonyodásával párhuzamosan jelentős belső szerkezeti átalakulásokon ment keresztül. Ennek során számos (mély)törés jött létre, amelyek ma is meghatározzák a térség földtani viszonyait” – -fogalmaznak.

Mint írják, a jelenlegi rengés egy, az ausztroalpi takarós szerkezeteken belüli lenyíródási zóna közelében történt. Ezek jellemzően lapos dőlésű normálvetők, amelyek a térségben ÉK–DNy csapásúak és DK felé dőlnek.

Bár a pontos fészekmechanizmus még nem ismert, a jelenlegi adatok alapján valószínű, hogy a rengés ezen szerkezetek mentén felhalmozódott feszültség kioldódásához kapcsolódik.”

Megjegyezték: fontos hangsúlyozni, hogy a térség nem tekinthető teljesen földrengésmentesnek: az intézet mérései szerint 1996 és 2018 között két kisebb rengést észleltek ezen a területen.

Ez is érdekelhet:

Szombaton keleten, vasárnap nyugaton fordulhat elő ónos eső, figyelmeztetnek

Elolvasom