Készülhetünk a rendkívüli nyárra: Európát is elérheti az El Niño hatása

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb sajtóközleménye szerint a Csendes-óceán egyenlítői vidékén gyors melegedésnek indult a tengervíz felszíne. Ez a folyamat az El Niño Déli Oszcilláció (ENSO) meleg fázisa, amelynek hatásait szinte az egész bolygó meg fogja érezni. Bár az utolsó El Niño csak 2024 áprilisában ért véget – hozzájárulva ahhoz, hogy 2024 a mérések történetének legforróbb éve legyen –, a természet nem pihen: alig két évvel később máris itt a következő intenzív felvonás.

Miért tartanak a kutatók a „Szuper El Niñótól”?

Bár a szakmai szervezetek óvatosan bánnak a jelzőkkel, sok klímakutató már most „szuper El Niñóként” emlegeti a közelgő eseményt a modellek által jelzett intenzitás miatt. A WMO hivatalosan nem használja ezt a kifejezést, de elismerik: az esemény kifejezetten erős lehet.

Wilfran Moufouma Okia, a WMO éghajlat-előrejelzésért felelős vezetője ugyanakkor óvatosságra intett: „A modellek erős eseményt mutatnak, de az úgynevezett tavaszi előrejelezhetőségi korlát miatt április végén még van némi bizonytalanság. A kép május folyamán fog tisztulni.”

Mit jelent ez ránk nézve?

Az El Niño nem csak egy távoli csendes-óceáni jelenség. Amikor a víz felmelegszik, hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, ami megváltoztatja a légkör áramlási rendszereit.

Várható hatások a következő hónapokban:

• Globális hőség: A szárazföldi felszíni hőmérséklet szinte mindenhol az átlagosnál magasabb lesz. A jelzés különösen erős Európában, Észak-Afrikában és Közép-Amerikában.

• Csapadék extrémumok: Míg Dél-Amerikában, Közép-Ázsiában és az Egyesült Államok déli részén áradásokat okozhat a megnövekedett csapadék, addig Ausztráliában, Indonéziában és Dél-Ázsiában súlyos aszályokra kell készülni.

• Viharok: Az El Niño általában felerősíti a hurrikánképződést a Csendes-óceán középső és keleti térségében, miközben az Atlanti-óceánon gátolja a trópusi ciklonok kialakulását.

Az El Niñó sötét oldala

A jelenség neve a 17. századi perui halászoktól származik, akik a karácsony környékén (innen a spanyol El Niño, azaz „Fiúgyermek” vagy „Jézuska” elnevezés) felmelegedő vízre figyeltek fel. Ez a melegedés elűzte a halakat, gazdasági csapást mérve a part menti közösségekre. Ma már tudjuk, hogy ez a lokális jelenség egy globális éghajlati motor része.

A klímaváltozás miatt az El Niño események egyre szélsőségesebbé válhatnak. Ha a 2026-os esemény valóban erős lesz, az újabb rekordokat dönthet meg a globális átlaghőmérsékletben, tovább fokozva az aszályok és hőhullámok kockázatát.