Kibírhatatlan hőség lesz a nagyobb városokban

Már kétszáz éve ismert tény, hogy nyáron a városok egyfajta hőségszigetet képeznek – mondta Hendrik Wouters, a Genti Egyetem munkatársa.

A városokban mindig néhány Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet, mint a környéken, ez a hatás ráadásul éjszaka még nagyobb, mint nappal, mivel a mesterséges, beton és aszfalt alkotta környezet alig hűl le. Még inkább felerősítik ezeket a forró pontokat a hőhullámok, amelyek a klímaváltozás révén gyakoribbakká és hosszabbakká válnak – fejtette ki a kutató.

A városok hőségét nemcsak érezni és mérni lehet: a világűrből is látszik. A NASA által készített felvételeken gyakran nagy lyukak láthatóak a ködfelhőben a nagyvárosok felett, ott ugyanis a magas hőmérsékletek miatt erősen elvékonyodik a felhőzet.
A következmények már most észlelhetők: nyáron mérhetően csökken a városokban a munkateljesítmény, károsodik az infrastruktúra és lényegesen több beteg kerül kórházba. Még a halálozási arány is jelentősen megnövekszik ebben az időszakban – magyarázta a kutató.

Wouters szerint ezek a problémák egyre szaporodnak. A városi “hőségstressz” a becslések szerint 2041 és 2075 között megnégyszereződik. De a vidéki régiókban sem szabad alábecsülni a felmelegedés következményeit. A hőség okozta terheltség arra az időszakra ott is olyan magas lesz, mint most a városokban.

Az, hogy mennyire lesz a jövőben bágyasztó és kínzó a városi élet, erősen függ attól, hogyan viselkedik az emberiség a továbbiakban. Ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke és a városok az eddigieknek megfelelően növekednek, a hőségstressz hatalmas mértékben fog növekedni és a hőmérséklet várhatóan évente 25 napon fogja túllépni a riasztási fokozatot.
Ellenben ha sikerülne drasztikus módon csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, a mai szinten lehetne megállítani a hőségterheltséget.

“A regionális felelősöknek elsősorban arról kell gondoskodniuk, hogy a városok kompaktak és zöldek legyenek és a lehető legkevesebb üvegházhatású gázt bocsássák ki” – mondta a kutató.

Létezik egy hagyományos japán módszer, amelynek segítségével legalább egy kicsit csökkenthető a városok hőmérséklete – mondta Anna Solcerova, a hollandiai Delfti Műszaki Egyetem kutatója. Az ucsimizut a 17. század óta gyakorolják a Távol-Keleten: az emberek összegyűjtött esővízzel öntözik házaikat, az utcákat, a templomokat és a kerteket. A kutató szerint kimutatható, hogy a módszer valóban segít hőség idején, elsősorban éjszaka.