Mérgezett oroszlánfókák randalíroznak Kalifornia partjainál

Az utóbbi időben a kaliforniai partvidéken egyre gyakoribb és intenzívebb algavirágzások figyelhetők meg, amelyek súlyos hatással vannak a tengeri élővilágra, különösen az oroszlánfókákra. Ezek az algavirágzások a Pseudo-nitzschia nevű mikroszkopikus algák elszaporodásának eredményei, amelyek domoinsavat termelnek, egy erős neurotoxint. A domoinsav felhalmozódik a táplálékláncban, először a kis halakban, például a szardíniákban, majd az ezeket fogyasztó tengeri emlősökben, mint az oroszlánfókák és a delfinek.

Az oroszlánfókák különösen érzékenyek a domoinsavra. A toxin hatására idegrendszeri tünetek jelentkeznek náluk, mint például dezorientáció, görcsök és memóriazavarok. A domoinsav károsítja az agy hippocampus nevű területét, amely a térbeli memória és a navigáció szempontjából létfontosságú. Ez megnehezíti a fókák számára a tájékozódást és a táplálékszerzést, ami növeli a partra vetődés és az elhullás kockázatát. ​

Az elmúlt hónapokban a kaliforniai partok mentén több száz oroszlánfókát találtak partra vetődve, sokuknál domoinsav-mérgezés tüneteit mutatták ki. A Marine Mammal Care Center és más mentőszervezetek jelentős növekedést tapasztaltak a bejelentések számában, így megnövelt személyzettel igyekeznek kezelni a helyzetet. ​

A domoinsav nemcsak a tengeri emlősökre veszélyes, hanem az emberekre is. Ha valaki olyan kagylót vagy más tengeri herkentyűt fogyaszt, amelyben felhalmozódott a toxin, amnéziás kagylómérgezést (ASP) kaphat. Ennek tünetei közé tartozik a hányinger, hasmenés, fejfájás, zavartság és rövid távú memóriazavar. Súlyos esetekben görcsök, bénulás és akár halál is előfordulhat.

Az amerikai NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) egyik kutatója, Kathi Lefebvre, aki 1998 óta vizsgálja a domoinsav hatásait, elmondta: a méreg túlstimulálja az idegeket, aminek hatására az állatok szokatlanul agresszívvá válnak – ez magyarázza a szokatlan támadásokat az emberek ellen. Az elmúlt időszakban több ilyen esetet is jelentettek Kalifornia partjainál. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a strandolók tartsanak távolságot a tengeri emlősöktől, és jelentsék a hatóságoknak, ha beteg vagy furcsán viselkedő állatot látnak.

De mi okozza az algavirágzást? A kutatók szerint több tényező is szerepet játszik: az úgynevezett „upwelling” jelenség – amikor a mélytengeri, tápanyagban gazdag vízrétegek a felszínre kerülnek – ideális környezetet teremt az algák elszaporodásához. Az ilyen típusú vízmozgásokat erős szelek generálják, amelyek intenzitása az éghajlatváltozás hatására növekszik. Emellett az óceánba juttatott szennyezőanyagok – különösen a mezőgazdasági eredetű és ipari vegyi anyagok – is elősegítik a toxikus algák elburjánzását.

A NOAA beszámolója szerint ez már a negyedik egymást követő év, amikor toxikus algavirágzás sújtja Dél-Kalifornia tengeri élővilágát. Míg a delfineken általában nem lehet segíteni, a fókákat rehabilitációs központokban próbálják kezelni. A helyzet azonban évről évre súlyosbodik.

Meglepő módon a közelmúltban lezajlott kaliforniai erdőtüzek is hozzájárulhattak a tengeri ökoszisztéma felborulásához. A Los Angeles környéki tüzekből származó iszap és vegyi anyagok az esőzésekkel együtt a tengerbe mosódtak, ami elősegíthette az algák gyors szaporodását.

Ez az eset rávilágít arra, milyen összetett és mélyreható hatásai lehetnek a klímaváltozásnak. Egy-egy szélsőséges időjárási jelenség – mint a szélviharok vagy az erdőtüzek – nem csupán lokális problémát jelentenek, hanem tágabb ökológiai láncolatokat is felboríthatnak. Ennek egyik közvetlen és ijesztő következménye a tengeri oroszlánok „démoni” viselkedése – amely valójában segélykiáltás egy haldokló ökoszisztémából.

A tengeri emlősök, mint az oroszlánfókák, fontos indikátorai az óceán egészségének. Az ő állapotuk figyelmeztethet bennünket a környezeti változásokra és veszélyekre. A domoinsav okozta problémák rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos a tengeri ökoszisztémák védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem. A megfelelő intézkedésekkel nemcsak a tengeri élővilágot, hanem saját egészségünket is megóvhatjuk.