Mi veszélyes igazán a villámcsapásban?

A villámok szezonja jellemzően májustól szeptemberig tart.

Egy villám többféle módon érinthet bennünket, és nem csak a közvetlen villámcsapás veszélyes. Persze ekkor valóban extrém sokknak vagyunk kitéve: hihetetlen energiák haladnak végig szervezetünkön belső és külső sérüléseket, súlyos égéseket, akár robbanásokat okozva az izomzatban és a csontozatban, közben görcsös izomhúzódásokat keltve, amik szalag- és ínszakadáshoz, csonttöréshez is vezethetnek. Nem beszélve arról, hogy az áram fizikai és kémiai hatása révén milyen súlyos sérülések, üzemzavarok keletkezhetnek az idegrendszer működésében.

Hasonlóan veszélyes lehet, ha a villámcsapás közelében tartózkodunk, és közvetlenül érintkezünk egy olyan tárggyal, amelyik vezeti az áramot. Ezért kockázatos például zivatar idején a színpadon tartózkodnia egy zenésznek (a közelmúlt magyar fesztiváljain megesett egzotikus villámbalesetek során éppen olyan veszélyesnek bizonyult egy üzemben lévő keverőpult, mint egy rosszkor átölelt fém hűtőszekrény). És ott van még a villámok ágas-bogas szerkezete is: a főcsatornáról le­ágazó kisebb kisülések révén komoly mennyiségű töltés ugorhat oldalirányba.

Csakhogy a halálos áldozatok többségével, miként az elpusztult állatokkal is, egy másik mechanizmus végez! A villámkisülés hatalmas mennyiségű töltést szállít, ráadásul a becsapódás környékén erős töltésáramlást, töltésmegosztást okoz: s az így generált nagy erősségű áram a kisülést követően a föld felszínén is terjed.

A föld, talajtípustól és nedvességtől függően eltérő mértékben ugyan, de nem túl jó vezető, ezért az áram, ha teheti, jobb közvetítő közegen hidalja át a nagyobb ellenállást – ilyen lehet a testünk is; még a két lábunk között is felléphet egy úgynevezett lépésfeszültség. Ha valamennyire terpeszben állunk, akkor testünk zárja rövidre a villám keltette töltésáram útját, s ez akár hirtelen szívleálláshoz is vezethet. Ilyen okok vezettek számos nevezetes balesethez (például az MTK labdarúgójának, Szucsányi Andrásnak az edzőpályán beállt 1970-es halálához). A lépésfeszültség még hatványozottabban jelentkezik a négylábú kérődzők körében: a sajtóban néha egzotikumként tárgyalt, villám okozta tömeges szarvasmarhahalál oka is ez.