Mit okozhat a hirtelen sztratoszférikus felmelegedés

Lehet, hogy hallott már a “hirtelen sztratoszférikus felmelegedés” nevű időjárási jelenségről.  Bemutatjuk, hogy ez a hirtelen felmelegedés időnként milyen szokatlan időjárási viszonyokat eredményezhet.

A sztartoszférában, ahol már nincsenek felhők, a levegő főleg télen gyorsan forog a sarkok fölött.

Ugyanúgy, mint egy bögre teában, vagy kávéban a pohár szélénél gyorsabban forog, míg közepén lassabban.

Most gondoljon bele, mi történik, ha a megkeverés után a tea lelassul a pohárban. Ugyanez történik a magasban lévő hideg levegővel a légkörben.

A magasban lévő hideg levegő lesüllyed a magasból és egyre melegszik. A talajon ez a meleg levegő az ellenkező irányban forog. Ez az áramlás akadályozza a nyugati irányú, enyhe levegőt szállító jetstreamet (magas légköri nagy sebességű légáramlás). Ez az enyhe levegő találkozik a hideg keleti, északkeleti áramlású légtömeggel, ami növeli a havazás kialakulásának lehetőségét.

Megfigyelték, hogy a sztratoszférikus melegedések száma fokozódik, amikor az Atlanti-óceán északi része felől érkező hőáramlás a légkörben növekszik. A téli hőmérsékleti tendenciák ezekből az új felfedezésekből származhatnak.

Ez azt jelentheti, hogy Európában a következő évtizedekben túlnyomórészt hidegebb telek lesznek, váltakozva melegebb kifejezetten enyhe téli időszakokkal. Azaz rendkívül szélsőséges hőmérsékleti tartományt fog bejárni az időjárás akár egy tél szezonon belül is. Ebből kaphattunk ízelítőt a tavalyi és a nemrég véget ért idei télen is kontinensünkön.

Átlagosan minden második télen következik be hirtelen sztratoszférikus felmelegedés, és ezek nagyon egyenetlenül oszlanak el a megfigyelési időszak alatt. Egyetlen sztratoszférikus felmelegedés történt 1988/1989 és 1997/1998 telei között, míg 9-et jegyeztek be a jelenlegi évezred kezdete óta. Eddig nincs magyarázat arra vonatkozóan, hogy miért ilyen egyenlőtlen az eloszlása ennek az időjárási jelenségnek.

A sztratoszférikus melegedés jelenségét először 1952-ben, a berlini Freie Egyetem Meteorológiai Intézetének professzora, Richard Scherhag fedezte fel.