Nem sokkal csúszott le a dobogó tetejéről az áprilisi időjárás

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) legfrissebb jelentése szerint 2025 áprilisa a második legmelegebb április volt a világon a mérések kezdete óta. A globális átlagos felszíni léghőmérséklet 14,96°C volt, amely 0,60°C-kal haladta meg az 1991–2020 közötti áprilisi átlagot. Ez ugyan 0,07°C-kal elmarad a rekordmeleg 2024 áprilisától, de így is megelőzte a korábbi harmadik helyezettet, a 2016-os áprilist.

A 2025. áprilisi felszíni hőmérséklet anomáliája az 1991–2020-as időszak februári átlagához viszonyítva. | Forrás: Copernicus Climate Change Service/ECMWF

A jelentés szerint ez már a 21. hónap az elmúlt 22-ből, amikor a globális felszíni hőmérséklet meghaladta az iparosodás előtti szinthez képest a +1,5°C-os küszöböt (1850–1900 közötti becsült átlaghoz viszonyítva). A 12 hónapos időszak (2024. május – 2025. április) hőmérséklete pedig 1,58°C-kal volt melegebb a preindusztriális szintnél.

Samantha Burgess, az ECMWF (Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ) stratégiai klímaváltozási vezetője így fogalmazott: „2025 áprilisa globálisan a második legmelegebb volt, tovább erősítve azt a tendenciát, hogy hónapról hónapra túllépjük az 1,5°C-os határt. A folyamatos klímamonitorozás kulcsfontosságú eszköz annak megértésében, hogy miként változik éghajlati rendszerünk.”

A globális felszíni hőmérséklet havi anomáliái (°C) 1850 és 1900 között 1940 januárja és 2025 áprilisa között, minden évre idősorként ábrázolva. A 2025-öt egy sötétpiros, a 2024-es egy sötét narancssárga, a 2023-ast egy sárga, a 2016-ost pedig egy világos narancssárga vonal jelzi. Az összes többi év vékony szürke vonallal látható. Forrás: Copernicus Climate Change Service/ECMWF.

Európában az áprilisi átlaghőmérséklet 9,38°C volt, ami 1,01°C-kal magasabb az 1991–2020-as átlagnál, ezzel a hatodik legmelegebb április lett a kontinensen. Melegebb volt az átlagnál Kelet-Európában, Nyugat-Oroszországban, Kazahsztánban, Norvégiában, míg hűvösebb idő jellemezte Törökországot, Bulgária és Románia keleti részeit, a Krím-félszigetet és Észak-Skandináviában.

A világ más tájain jóval melegebb volt az orosz Távol-Keleten, Közép-Ázsiában, Észak-Amerika nagy részén, Ausztrália egyes részein, valamint az Antarktisz-félszigeten, hidegebb időjárás pedig Dél-Amerika déli részén, Kelet-Kanadában, Grönland északi részén, Észak-Ausztráliában és Kelet-Antarktiszon uralkodott.

Az áprilisi átlagos tengeri felszíni hőmérséklet (SST) a 60. szélességi körök közötti övben 20,89°C volt, ami a második legmagasabb érték április hónapban, mindössze 0,15°C-kal maradt el a 2024-es rekordtól. A hőmérsékletek több óceáni térségben is szokatlanul magasak voltak – különösen az Atlanti-óceán északkeleti területein és a Földközi-tenger térségében.

Az Északi-sarkvidék jegének kiterjedése 3%-kal volt az átlag alatt, ezzel az áprilisi rekordok között a hatodik legalacsonyabb érték lett. Ugyanakkor az Antarktiszon már 10%-kal maradt el a jég mérete a szokásostól, ami a tizedik legalacsonyabb áprilisi érték a műholdas mérések kezdete óta (47 év).

A csapadékviszonyokat tekintve szélsőséges hónap volt az április. Szárazabb volt az átlagnál Közép-Európa, Nagy-Britannia, Dél-Skandinávia és Kelet-Európa egy része. Csapadékosabb volt Dél-Európa, Észak-Norvégia, Dél-Finnország és Nyugat-Oroszország. Az Alpokban a jelentős esőzések árvizekhez, földcsuszamlásokhoz és lavinákhoz vezettek.

Száraz idő uralkodott Északnyugat-Amerikában, Közép- és Kelet-Ázsiában, illetve Dél-Ausztrália egyes részein, a heves esőzések pedig áradásokat okoztak Kanadában, Alaszkában, az USA középnyugati részén, Dél-Afrikában, Észak-Ausztráliában és Dél-Amerika középső részén.